92564. lajstromszámú szabadalom • Hangtölcsér
— 6 — mechanikai rezgő rendszereknél alkalmazóiak, amelynél az impedancia azi AE összerőnek a V lineáris sebességhez való viszonya. Az EA2 o — I kifejezés azonban, amelyet a következő fejtegetésekben használunk, ezt az impedancia alakot adja. A találmány tárgyát tevő hangtölcsér 10 alakja az A A - AX A. • ^ egyenlet által van meghatározva, ahol „a" az úgynevezett kúposság és „x" a távolság a hangtölcsórben önkényesen felvett pont-15 tói, amelyben a keresztmetszet felülete A0 . Ilyen kiképzésű hangtölcsérben való hullámmozgás számára érvényes differenciális egyenletek integrálása által azon határfeltételek mellett, hogy a hangtöl-20 csér mindkét irányban a végtelenségig ter jed, azon helyzetbe jutunk, hogy egyenletet állíthatunk fel a Z = EA2 V a hang sebessége szabad levegőben. V Y'r Pmax T + ^ 2 i' Rjt. R + 2 i/ÍV Az 1. egyenlet által kifejtett impedancia az úgynevezett hullámimpedancia. Az ellenkező irányban való terjedési számára egy másik Z hullámzási impedancia van, amely az előbb megadott impe- 50 danciával (a határfrekvenciánál nagyobb frekvenciáknál) konjugációban van. Az ellenkező irányban való terjedés impedanciája j 2 w ; A Z Haf = j/a* a V 4 7U ' 2 w2 . 2. 55 akkor a hullámzási imimpedancia számára, amely az (A) növe-25 kedésének irányában való terjedése számára a következő: z= ; A 1 /TT pedancia tiszta reaktancia és ennek eredményeképen a hangtölcsér nagyfrekvenciákat átbocsátó szűrő gyanánt működik ugyanolyan módon, mint csökkenő átmérőjű villa- 60 mos vonalvezeték, amelynek sorozatos kapcsolású induktanciája és párhuzamos kapcsolású kapacitása van. A határfrekvencia fc = . Legyen p. = akkor a hul-4 7Ü i lámimpedanciák a következőkép alakulnak: 65 Zq = ]/Tk Aq [/1-^+ja] = Rq + jXq.. -3. Zq = |/c k A(| [/F-- j>] = Rq - jXq . . 4. Oly véges hangtölcsér esetén, amelynél az energia a T t + ju impedanciából az R = r + js impedanciába megy át, a vesz- 70 teség, amely a leírás bevezető részében előadottak szerint a lehetséges legnagyobb energiiateljeisítméiny és az esetrőlesetre felvett energia között fennálló viszonnyal van meghatározva, a következő: 75 aL bL 1 T Z1 R — Z2 T -f Z, R Z, 30 ahol Z, és Z2 a torkolati és a szájnyílás hullámzási impedanciája, Z1 és Z2 pedig azok konjugációs értékei. Ez az egyenlet azonos azzal az általános egyenlettel, amely villamos műháló-35 zatban bekövetkező veszteségek számára érvényes és amelyet Johnson K. S. „Transmission Circuits for Telephonic Communication" című munkájában ad meg (11. fejezet, 8., 140. oldal). 40 Amint az előzőkben megemlítettük, a veszteség négy tényezőből tevődik öszsze: a két első tényező az átmeneti veszteségek a torkolati és szájnyílásnál, a harmadik tényező a gyengülés! veszteség és 45 a negyedik tényező az egymásra való hatásból eredő veszteség. Amint az előzőkben kifejtettük, a szóródás elhanyagolása mellett a gyengülési veszteség zérus és az egymásra való hatásból eredő veszteség a 80 legkisebb értéket veszi fel, ha az átmeneti veszteségek mindenikének értéke a lehetséges legkisebb. Az a kérdés, hogy a torkolati nyílásnál az átmeneti veszteséget a lehetséges legkisebb értéken tartsuk, a 85 hajtó szerkezet és a légkamra méretezésének kérdése. A többi átmeneti veszteség a szájnyílás és a határfrekvencia (vagy a kúposság) függvénye. Azon célból, hogy a hangtölcsér követ- 90 keztében beálló veszteségeket a lehetséges legkisebb értékre csökkentsük, szükséges,
