92560. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes geodéziai gyorsszámláló készülék
1. Két pont közötti vízszintes távolság meghatározása. 2. Két pont közötti szintkülönbség meghatározása. 5 3. Métereknek ölekre való átváltoztatása ós megfordítva. 4. Négyzetmétereiknek négyzetölekre való átváltoztatása és viszont. 5. Holdaknak hektárra való átvált ózta-10 tása és megfordítva. 6. Tetszőleges szorzási és osztási műveletek. Ami mindenekelőtt a geodéziai műszerrel eszközölt méréseikkel kapcsolatban a 15 kívánt eriedtmények meghatározását illeti, ismeretes dolog, hogy ha csekély fáradtsággal sok felvételt akarunk eszközölni, különösen ha a rétegvonalak felvétele is kívánatos, mindig taehimetrikus 20 méréseiket eszközlünk. A találmány szerinti készülék erre vonatkozó kiképzésének és használati módjának megvilágítása kedvéért mindenekelőtt ezen taehimetrikus méréseknek magában véve ismeretes alap-25 elvét írjuk le röviden és pedig a mellékelt rajz 1. ábrája kapcsán. Ezen ábrán feltételeztük, hogy az A és B pontoknak egymástól való vízszintes távolsága, valamint azok szintkülönb-30 sége állapítandó meg. E célra az A pontban. megerősítjük a geodéziai műszert (taciiknétei't). a B pontban pedig a lécet; a műszert a léc F pontjára irányítjuk, melyet úgy választunk meg, liogy a BF 35 távolság egyenlő a műszer magasságával. AC - DE = BF - p A műszer ezen álláséiban a távcsőnek középső vízszintes irányszála egybeesik az F ponttal. Már most leolvassuk az a 40 szöget, mely alatt a műszer beirányított távcsöve a vízszinteshez képest áll, továbbá leolvassuk az x hosszúságot, vagyis a távcső két legszélső vízszintes irányszála közé bezárt hosszat a léc függélyes 45 állásá mellett. A vízszintes távolság és a szintkülönbség meghatározása az alábbi képletek alapulvétele mellett történik, ahol is „a" a. taohimiéter szokásos, ú. n. összeadó él-50 !andó.ja, mely a szálkereszt optikai képének a távcső forgástengelyétől való távolságát jelenti („a" az 1. ábrán), „b" pedig a tachiinéter ú. n. szorzó állandója, mely a távcsőben a két szélső vázszintes 55 szál közötti köztől függ. Jelöljük Tegyél a CF ferde hosszt, T-vel pedig a keresett vízszintes távolságot (AD = CE). Már most, mint ismeretes, Ti = a -j- bz és minthogy z = x cos a, a ferde hossz 60 Tx = a -f- b x cos a, míg a vízszintes távolság T = Tx cos a = (a -j- b x cos a) cos a, azaz T = a cos x -f- b x cos2 a 1. A szintkülönbség pedig, melyet jelöljünk S-sel 65 S = BD = FE = I\sín a = (a + b x cos a)sín a S==a sín a -f- b x cos a sín a 2. A késziilékinieik a fentieken alapuló kiképzését már most a mellékelt rajz 2. és 3. ábrái kapcsán ismertetjük, melyek a ké- 70 szüléknek foganatosításii példáit (részben eltörten) tüntetik fel és pedig a 2. ábra oly geodéziiai műszerekkel kapcsolatos használat esetére, melyeknek limbusiköre (vagyis a tachimiéterneik a 75 vízszintes fokbeosztást hordó része) 360°-ós beosztású, imíg a 3. ábra arra a (szintén elég gyakori) esetre vonatkozik, midőn a tachiméter liimbuisköre 400°-os beosztású, amikor is 80 tehát a régi 90° helyébe 100° lép. Mindkét foganatosítási alaknál, mely bármely megfelelő anyagból (kartonból, fémből, celluloidból stb.) készülhet, a külső helytálló (c) körskála a 100-ig ter- 85 jiedő számok (hosszúságok) logaritmikus skáláját hordja, míg a közvetlenül hozzácsatlakozó és a középpontig terjedő belső (h) körlap az alább leírandó cos2 % és sin a cos a értékek logaritmikus skáláit, to- 90 vábbá a bevezetőleg felsorolt- egyéb számításoknak, illetve átszámításoknak leolvasással A-a ló helyettesítéséhez szükséges beosztásokat foglalja magában. A (h) körlap vagy tárcsa a (d) tengely 95 körül forgatható (akár közvetlenül ráhelyezett ujjaink, akár pedig a korong síkjára. merőleges s annak bármely alkalmas pontján alkalmazott, fel nem tüntetett kis fogantyú vagy gomb segélyével). 100 Ugyancsak a (d) tengely körül, a (h) tárcsától függetlenül, a részben vagy egészben átlátszó anyagból, pl. cellulo'idsávból készült (e) mutató forgatható, mely az adatok könnyebb beállítására és a pontos 105 leolvasáis céljaira szolgál és evégből még a hajszálfinom i (f) bemetszéss'el vagy vékony vonásjellel van ellátva. A (c) skálakor akár teljes körlapon lehet, mely esetben a (h) tarosa közvetle- no nül fölötte jár és célszerűen ferdén lemetszett élnél fogva érintkezik (vagy majdnem érintkezik) a (c) körrel, akár pedig a (li) tárcsa széle mentén ki lehet vágiva, mely esetben a i(c) skála és a (h) tárcsa 115
