92560. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes geodéziai gyorsszámláló készülék

— 3 — egy síkba eshetik és a (c) kör a (h) tárcsának alatt, a (d) pontig terjedő küllőkkel vagy karokkal [merevíthető. Végül a (c) skála laipja, körgyűrű alakjában, a 5 skála külső résziéivel koncentrikus nagyobb kör mentén, kívül is ki lehet vágva vagy pedig négyszögű lemez alakjában hagyható meg, minit amilyen a rajz lapja. Megjegyzendő, hogy a (c, h) részek el-10 rendezés© meg is fordítható, célszerűbb azonban a 100-ig imienő logaritmikus skálát a nagyobb kerületi hosszra és pontosságra tekintettel ikívül meghagyni és helytállóan elrendezni, a kisebb, köny-15 nyebben kezelhető (h) tárcsát pedig forgathatóan, belül elrendezni és pedig annál is inkább, mert a (ih) tárcsa skálái, az alább leírandó előnyös elosztás révén, kisebb átmérőik dacára, gyakorlatilag tö-20 kéleitesen kielégítő pontosságúak. A készülék kiképzésiének további részleteit a következőkben, áttekinthetőség kedvéért mindjárt a különböiző számítási műveleteknek megfelelő használati mód-25 dal kapcsolatiban írjuk le. A vízszintes távolság meghatározása. Minthogy a fenti 1. alatti képletben szereplő „a" állandó igen csekély értékű és egyrészt a geodézia egyes alkalmazási 30 eseteiben gyakorlatilag számbavehetö hiba nélkül elhanyagolható, másrészt pedig a taeliiimétorek egy csoportja már eleve oly értékű „a"-állandóval van szerkesztve, hogy az 1. alatti képletben az 35 «a cos x» kifejezés gyakorlatilag 0, ennélfogva a készülék a következő egyszerűsített képlettből indul ki: T = bx cos2

% Minthogy a „b" állandó, az általában 40 szoikásos tacAimé tereknél, 100-zal egyenlő, a vízszintes távolságot méterekben kapjuk meg, ha x-et centiméterekben olvassuk le, amint az általában ismeretes. T (m) = x (cm) cos2

a 3. 45 Már most a készüléken a (c) skála, mint már jeleztük, a hosszúságok logaritmusait képviseli, míg a (h) tárcsának (g) ívrésze, mely a készüléknek 100-<as jelzésű (i) határoló sugarától a 45° jelzésű (j) ro-50 vásig terjed és mely megkülönböztetésül vastag ív vonallal van aláhúzva, a cos2

a logaritmusainak értékeit, azaz a 2 log cos * értékeket foglalja magában és pedig a 0°-tól célszerűen csak 45°-ig terjedő 55 szögekre vonatkozólag, mert tacihimetrilkus méréseiknél tudvalevőleg 45°-on nem mennek túl. Ehhez képesít a fenti 3. képletből kiindulva a vízszintes távolságoknak logaritmikus úton való meghatározásához a kö- 60 vetkező képlet szolgál alapul: log T m (= log: x fctn) 2 log cos a. . . A. Tehát az "x„ távolság logaritmusához, melyet a (c) körön keresünk ki, hozzáadjuk a i(lh) mozgóikorong első körének vas- 65 tagon aláhúzott (g) ívén, az a-mik megfelelő folkjelzésnél talált log (cos2

a) értéket és az eredményt a (c) köröm a log (cos2

a) értékkel szemben leolvassuk. Magától értetődik, hogy közben mindig 70 célszerű az (e) mutatót használni, vagyis a készüléken megkeresett adatokat, illetve a kikeresendő eredményt a pontos leolvasás kedvéért az (f) vonással fedésibe hozni. 7

5 Példa. Legyen x = 25.6 cm. a— 18°50' A külső (c) körön megkeressük a 25.6 . beosztást, ezzel szemben elhelyezzük a mozgó (h) tárcsa 100-zíal jelzett (i) vona- 80 lát, itt a vastag vonallal aláhúzott (g) részen keressük a 18° 50'-nek megfelelő beosztást, amely megfelel a cos2

18° 50' logaritmusának és ezzel szemben leolvassuk a külső (c) körön a vízszintes távol- 85 ságot = 23.35, tehát T - 23.35 m, A szintkülönbség meghatározása. Ugyanazon okból, mint előbb az 1. képleteit egyszerűsítettük, a 2. alatti képlet is 90 hasonló módon egyszerűsíthető és akkor a szintkülönbség lesz: S = b x cos a sín % Minthogy pedig a „b" állandó, mint említettük, 100-zial egyenlő, a szintkülönibsé- 95 get méterekben kapjuk, ha „x"-et cm-ékben olvastuk le. S (m) = x (cm) cos a sín %.... 5. Már most a külső helytálló (c) kör skála, mint említettük, a hosszúságok logajrit- 100 musait foglalja magában, míg a sín a cos a logaritmusai (a már említett okiból célszerűen osalk 45°-nál kisebb szögekre vonatkozólag) négy körön vannak eloszitrva és pedig a gyakorlati célszerűség 105 és áttekinthetőség kedvéért a következő módon: 1. Mindenekelőtt a (h) korong legkülső köre az (i, j) sugarak által határolt (a cos2

a leírt logaritmikus skáláját tartal- no inazó) (g) ívrészén kívül fennmaradó részében, vagyis az utóbbinak folytatása-