92525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémgőzegyenitányítóknak a visszagyujtások megakadájozására a kisütő útba hozott szigetelten elrendezett fémrészekkel

- 2 — est negatív és hogy tehát az említett időn kívül fennáll a visszagyujtásnak lehető­sége. Ha azonban ez idő alatt pl. az anód­hüvelynek az anódhoz képest negatív po-5 teneiált adunk, akkor az anódhüvely er­nyőhatást fejt ki egy visszagyujtó fényív­nek a ka tódról az anódra való átlépése ellenéiben, amennyiben az anód és hüvelye? között a fesziültiségirámy következtében 10 áraim csakis az anódtól a hüvelye irányá­ban folyhatna és nem visszafelé. Az 1. ábrán a (b) görbe az anódhüvely­mek oly példaképem potenciálgörbéjét áb­rázolja, amilyent a találmány szerint el-15 érni kívánunk. Helyzete az (a) görbéhez képest az ábrázolt esetben olyan, hogy a görbét olykép nyerjük, ha az (a) görbének összes coordináta-értékeiit állandó (e) ér­teikkel csökkentjük. Az anódhüvely (b) po-20 tenciálgörbéjének ilyen lefolyása követ­kezőképein érhető el: az anódhüvelyeket az egyenirányítót tápláló transzformátor­nak egy különleges, osillaigalakiban kap­csolt szekunder tekericseléséihiez csatlakoz-25 tatjuk, mely a tulajdonképeni szekunder tekercseléshez képest szekunder segédte­kercselésnek nevezhető. A sz'eikunder teker­cselés pl. azonos feszültséggel bírhat, mint az anődokat tápláló szekunder főtekercse-30 lése a transzformátornak, azonban utóbbi­tól független legyen és galvanikusan el legyen választva. Azért, hogy az anódhüvelynek minden időpontban ia hozzátartozó anódhoz képest 35 negatív potenciált adhassunk, a szekunder segédtekereselés nullpontja és a szekunder í'őtekercselés nullpontja közé egy viszony­lagosan csekély egyenáramú feszültséget kapcsolunk, amelynek feszültségiránya 40 olyan, hogy a főtekereselésniek nullpontja a segédtekereselés nullpontjálioz képest pozitív. Feszültségforrásként egy kis áramátalakító, egyenirányító, vagy pedig' egy telep jöhet tekintetbe, figyelembe véve, 45 hogy csak igen kis töltőáramok szolgálta­tásáról van szó. Ez újfajta eljárás egyik kiviteli példáját a 2. ábra világítja meg. Ez ábrán (Nw) je­lenti a háromfázisú hálózatot, (Pl) a (G) 50 egyenirányítót tápláló (T) transzformátor­nak primertekercselését, (Ql) a szekunder főtekercselést, (Q2) a (T) transzformátor szekunder segédtekercselését, (al, a6) az anódokat, (hl, h6) a hozzájuk tartozó 55 anódhüvelyeket, (k) a (G) egyenirányító­nak katódját. Miként a 2. ábrából látható, a (Ql) teker­cselés (01) nullpontja, a (Q2) a teker­cselés (o2) nullpontjával van a (B) telepen át összekötve, amelynek feszültsiégiráinya 6C (ol)-től (o2) felé mutat, (ol)-ből indul ki a „—" vezetéke és (k)-tól a „+" vezetéke az (Ng) egyenáramú hálózatnak. A bemuta­tott példánál a (ihl, h6) anódhüvelyek szi­getelten vannak elrendezve. Ha a (Ql) te- 65 kercselés kapcsain a feszültség azonos a (Q2) tekercselés kapcsainak feszültségével, akkor minden időpillanatíbian az anódhü­vely potenciálja a telepi észül tség (e) érté­kével csekélyebb, mint a hozzátartozó anó- 70 cl ok feszültsége. Viisszagyujtás ilykép nem keletkezhetik. Az ábrán az anódhüvelyeket a (Q2) segédtekereselés kapcsaival össze­kötő vezetékbe még a (wl, w6) ellenállások is be vatnnak iktatva, amelyek ohmikusak, 75 induktívek vagy kapaeitívek lehetnek. Je­lentőségük a következő: az (e) feszültség közbeiktatása folytán ugyan a hüvelynek potenciálja az anód potenciálja alá süly­lyed, mivel azonban a hüvelyt a katódból 80 kibocsátott ionok érik, a (tl, t2) időközön kívül (1. ábra) a hüvelyen áthaladó, visz­szafolyóáraim keletkezük, mely a hüvelynek potenciálját fokozza és bizonyos körülmé­nyek között az (e) feszültségnek hatását 85 kiegyenlítheti. A (wl, w6) ellenállások közbeiktatása által ezen visszafolyó ára­mot oly alacsonyan tarthatjuk, hogy a hü­vely potenciál j clTci való befolyása meg­szűnik. 90 Az új eljárás kivitelére szolgáló és fen­tiekben ismertetett berendezésnek hátrá­nya, hogy egyenáramú segédfeszültséget kell alkalmaznunk. Nem mindenkor áll egy külön, kisfeszültségű feszültségforrás 95 rendelkezésre és ez minden körülmények között a berendezéseknek bizonyos kompli­kációját jelenti. E külön feszültségforrás azonban teljesen nélkülözhető, ha a sze­kunder segédtekereselések feszültségét na- 10( gyoibbra készítjük, imint a szekunder főte­kiercselés feszültségét és ha a szekunder segédtekereselés nullpontját nem kötjük össze a szekunder főtekercselés nullpont­jával. Kezdetben a segédteikeTcselésnek, iq; valamint a vele összekötött anódhüve-' lyeloiek potenciálja miéig bizonytalannak látszik, mihelyt azonban valamelyik anódtól a hüvelyen át fény ív megy a ka­tódhoz, úgy e hüvely megkapja az éppen n( terhelési áramot vezető anódjának poten­ciálját. A (tl, t2) időben (1. ábra) az anód­nak és hozzátartozó hüvelynek azonos po­tenciálja van. Az áramot nem vezető anó­dok hüvelyeinek azonban ekkor a hozzá- 11= juk tartozó anódoktól eltérő pontenciál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom