92454. lajstromszámú szabadalom • Hangleadó fonográfokhoz és más beszélőkészülékekhez

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSAÖ SZABADALMI LEÍRÁS 92454. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Hangleadó fonográfokhoz és más beszélő készülékekhez. Davis Claude Hudson mérnök Mosman (Sidney, New-South Wales Ausztrália). A bejelentés napja 1926. évi április hó 26-ika. Ausztráliai elsőbbsége 1925. évi május hó 4-ike. Jelen találmány főképen a szokásos hajtóművel üzemben tartott fonográf­lemezekkel együttműködő, egyszerű hang­leadót nyújt, amelynek elsőrendű akusz-5 tikai sajátságai vannak. A találmány szerint, könnyű, hangzó­képes korongot, ill. medencét vagy egyéb üreges testet (ezt nevezzük a következők­ben erősítőnek), amit vékony lemez-10 anyagból készítünk, pl. hajlítunk vagy domborítunk, még pedig előnyösen kóni­kus alakúvá, tágabb végénél fogva tart egy gyűrű, aminek közönséges fonográftű számára való tartója van. A gyűrű osuk-15 lósan kapcsolódik egy függélyes tengely körül forgó csaphoz s ezen a réven úgy függélyes, mint vízszintes síkban szabad mozgást nyer, úgyhogy a tű követheti a lemez hangbarázdáit. 20 Az idetartozó rajzok az új hangleadó egy kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra elülnézet és részben metszet. 2. ábra keresztmetszet. 25 3. ábra a gyűrű részletének kereszt­metszete. 4. ábra az eliilnézeti rajz egy részlete és részben függélyes metszete. 5. ábra egy alátétlemez alaprajza. 30 6. ábra az 1. ábráhaz tartozó alaprajz. Amint mindjárt az 1—3. ábrákból lát­ható, a vékony fából készült (1) erősítő, tágabb végénél fogva, a (3) nádgyűrű (2) hornyába van téve, ahol a kellő számú, 35 parafából vagy egyéb fából való (4) köz­tartók biztosítják helyzetében, amelyek egymástól bizonyos osztásokban vannak elrendezve a gyűrűn köröskörül és hozzá vannak enyvezve egyfelől emehhez, más­felől pedig az erősítőhöz. 40 Az (5) fonográftűt a (7) tűtartó (6) kar­mantyújában a (8) rögzítőcsavar bizto­sítja. A (7) tűtartó hátsó vége csavar­menetessé és hegyessé van kiképezve, an­nak elősegítése céljából, hogy becsavar- 45 hassuk azt a (9) fatömböcskébe, amely hozzá van enyvezve a (3) gyűrűhöz. A hangleadó alátámasztására a (10) oszlop (1. és 4. ábra) szolgál. Ennek (19) hüvelyébe van dugva a (20) csap, aminek 50 (21) válla és (22) villás vége van, amely utóbbiban a különleges kiképzésű (23) kar csuklós ágyazását leli. A (23) karnak egyik vége (24) vájattal van ellátva éa ebbe illeszkedik a (3) gyűrű egy része, 55 amit a (25) csavarokkal erősítünk meg benne. E csavarok keresztülhatolnak a (24) vájat oldalfalait áttörő (27) nyíláso­kon, valamint a (3) gyűrű odaillő lyu­kain. A (23) kar a (27) csapban kapcsoló- gg dik csuklósan a (22) villához és ezáltal szabad mozgást nyer függélyes síkban, úgyhogy az erősítőt felfelé lódíthatjuk, amikor a tűt ki akarjuk cserélni. A (23) karnak görbe (32) toldatán levő (28) üt- 65 közök hozzáérnek a (22) villa külső élé­hez és határolják az erősítő hátralendü­lését, ~ amikor az saját súlyánál fogva megáll a (27) csapnak jobb oldalán. A (23) karnak ezt a nyugalmi állasát szaggatott 70 vonalú részek jelzik a 4. ábrán. A (10) oszlop alzatában (11) fogantyús csavar van, ami az oszlop tövében levő anyamenetekbe van becsavarva, de ele­gendő sziabad köz van meghagyva, hogy 75 a fogantyút keresztüldughassuk a fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom