92353. lajstromszámú szabadalom • Ütköző, vasúti járművekhez
van megszabva, hogy a gyűrűk közötti súrlódás dacára a rúgó visszamenete minden körülmények között biztosítva van. A kúpfelületek közötti súrlódások folytán 5 a rúgó visszamenetkor hatásosan lefékeztetik, úgyhogy a kellemetlen lengések elkerültetnek. Esetleg több ilyen rúgórendszer is egymásba illeszthető. A külső, ill. belső rúgógyűrűk -csavarrugókkal is he-10 lyettesíthetők, amelyeknek profilja a gyűrűkének felel meg (5. ábra). Az egymásba csavart csavarrúgóknak axiális összenyomásakor azoknak ékfelületei egymáshoz szoríttatnak olykép, hogy a külső rúgó 15 kifelé tágul és a belső rúgó befelé összeszoríttatik. Annak elkerülésére, hogy ezen alakváltozások hajlítóigénybevételeket váltsanak ki a menetkeresztmetszetekben és csakis tiszta húzó és nyomó 20 igénybevétel váltassák ki, mindegyik csavarrugónak végei olykép vannak egymással összekötve, hogy egymáshoz képest csakis axiális irányban mozoghatnak, tangentiális, vagy radiális irányban 25 azonban nem. Az 5. ábrán látható módon a (t) rugónak egyik (s) vége szilárdan van (pl. hegesztés xitján) az (u) csővel összekötve, míg a rugónak másik (v) vége hornyolva van és a csőhöz szilárdan erő-30 sített (q) ék mentén axiálisan vezetődik. Hasonlóképen a belső (1) csavarrúgónak egyik (j) vége szilárdan van az (r) csővel összekötve, míg másik (t) vége az (n) ék közvetítésével vezetődik axiálisan az (r) 35 csőben. E csövek nélkiilözhetővé válnak akkor, ha mindegyik rúgóoldalon az egyik rúgónak vége a másik rúgó végével olykép van összekötve, hogy a tangentiális feszültségek egymást kiegyenlí-40 tik. A 3., 4. ábrák szerinti kiviteli alakoknál az (e) ütközőhüvely nyitott végén a széle nincs visszahajlítva, hanem hasítékokkal vannak ellátva. A hasítékokba fekszenek 45 be a bütyökszerű (k) toldatok, melyek a gyűrűvé összecsavarolt (m) pántokon ülnek, olykép, hogy az ütköző löketét a (c) dudoroknak fekvő (k) bütykök határolják. 50 A 6., 7. ábrák oly kiviteli alakot mutatnak, amelynél az (a) ütközőhelyen két (w) ütközőbütyök van, .amelyek az (e) hüvelynek (x) réseibe nyúlnak be. E rések lehetővé teszik a (h, i) rúgóknak kellő mű-55 ködését és megakadályozzák a belső (e) hüvelynek teljes kihúzódását. A rúgónak egy különleges kiviteli alakjánál (9—10. ábrák) a belső gyűrűk réselve vannak. A teljes gyűrűk is azonban oly nagy mértékben vétetnek igénybe, hogy a rúgó- 60 zásban hatékonyan részt vesznek. A befelé irányított kúpos kettős felületekkel ellátott (y) külső gyűrűk teljesek, míg a hasonlóképen alakított, de kifelé irányuló kúpos felületekkel bíró (z) belső 65 gyűrűk bizonyos szélességű résekkel bírnak. A rajzon látható módon az egymás felett fekvő gyűrűknek rései csavarvonal alakban oszthatók el a rúgók keresztmetszet felületén. xV rúgó hatásmódja olyan, 70 hogy a rúgóliatás az összenyomás kezdetén lágy ós azután lényegesen erősödik, mivel mindenek előtt a belső gyűrűk vétetnek addig hajlításra igénybe, míg a réselt gyűrűknek végei összeérnek, ami 75 után a további igénybevételnél a belső gyűrűk tisztán nyomásra, a külső gyűrűk pedig tisztán húzásra vétetnek igénybe. E hatás elérése céljából a teljes (y) gyűrű keresztmetszete meghatározott arányban 80 kell hogy álljon a réselt gyűrűk keresztmetszetéhez, míg az ismert, réselt belső gyűrűkkel bíró rugóknál, a rúgóhatás szempontjából a teljes külső gyűrűknek keresztmetszete tekintetbe nem jön, mivel 85 e gyűrűknek a rugózásnál szerepük nincsen. Az újfajta rúgókat olykép is készíthetnék, hogy a külső gyűrűket réseinők és a belső gyűrűket réseletlenül hagynók. A 90 működési mód ekkor annyiban volna eltérő, hogy igénybevételek esetén elsősorban csakis a külső gyűrűk vétetnének egy ütköző által megszabott határig hajlításra igénybe, míg azután csakis a belső gyű- 95 rűk vétetnek nyomásra igénybe. Szabadalmi igények: 1. Ütköző vasúti járművekhez, azáltal jellemezve, hogy a rúgóknak legalább egyike gyűrűből áll, amelyek válta- 100 kozva kúpos külfelületekkel és kúpos belfelületekkel vannak ellátva és egymás mögé sorakozva vannak egymásba dugva. "2. Az 1. alatti vasúti hüvelyütköző kivi- 105 teli alakja, azáltal jellemezve, hogy í'úgója zárt gyűrűkből áll (úgyhogy axiális összenyomáskor az egyes gyűrűk tisztán húzásra vagy nyomásra vétetnek igénybe). 110 3. Az J. igény szerinti ütköző kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgó két egymásba dugott, ferde felfekvő
