92353. lajstromszámú szabadalom • Ütköző, vasúti járművekhez

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92353. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Ütköző vasúti járművekhez. Ringfed er G. m. b. H. Uerding-en a/Hhein. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 26-ika. A találmány tárgya oly vasúti ütköző, mely az eddigi ismert ütközőkkel szemben előnnyel bír. A mai vasúti üzem különösen rendezésnél oly nagy mértékben veszi 5 igénybe az ütközőket, hogy hüvelyes ütközők használata válik szükségessé. Az üzemi viszonyok megkövetelik, hogy a szerkezet egyszerű végtok, jóvezetésű, forgatható és könnyen levehető legyen, hogy 10 a rugalmatlan ütközőlökések nagy felfutó felületeken fogassanak fel, továbbá a rúgok az igénybevételeknek megfelelően erősek kell, hogy legyenek, azonkívül igen kívánatos az ütköző belsejének víz-15 szintes elzárása is. A találmány tárgya eleget tesz e követelményeknek, ellentétben az eddig meglevő ütközőkkel. Mindenek előtt a rúgó úgy működik, hogy lengések nem fordulhatnak elő. 20 A mellékelt rajzon az 1. ábra az ütköző egyik kiviteli alakját ábrázolja hosszmetszetben, a 2. ábra keresztmetszetet, a 3. ábra egy mási'k kiviteli alakot, a 25 4. ábra ennek keresztmetszetét, az 5. ábra a rúgó egy harmadik kiviteli alakjának hosszmetszetét, míg a 6. és 7. ábrák az ütköző egy különleges kiviteli alakját, a 30 8—11. ábrák pedig az ütközőrúgó néhány példakópeni kiviteli alakját ábrázolják. Az első és második ábrák szerinti kiviteli alaknál az (a) ütközőhüvely két (c, d) 35 gyűrűsalakú erősítéssel van ellátva, melyek közül a (e) erősítés részben meg is lehet szakítva. E (c, d) erősítésben, illetőleg dudor okon van az (e) végtok vezetve, mely fazékszerűen van kiképezve ós melynek nyitott vége (f) peremmel, illetőleg 40 rámával bír, melyhez a szegmensszerű (b) fogólapok vannak csavarolva; e fogólapok a (e) dudorra fekszenek rá és ezáltal az ütköző löketét széthúzáskor korlátozzák. Az e célra szolgáló (g) összekötő- 45 csavarok oly hosszúak, hogy velük egyszersmind az ütközőkben levő (h, i) rúgók is előfeszíthetők, miáltal a rúgóknak be-és kiszerelésénél különleges feszítő szerkezetek neim szükségeltetnek. Az (a) ütköző- 50 hüvely végén levő (d) dudor nagy gyűrűfelületet alkot, mely az ütközőnek ráhelyezésekor az (e) vógtok felé néz és ott felveheti a rugalmatlan lökéseket anélkül, hogy az anyag deformálódnék. A (c, d) 55 dudorok teljes biztonságot nyújtanak esőnek vagy hónak az ütköző belsejébe való futása ellen, úgyhogy az ütköző belső részei teljesen rozsdamentesen tarthatók. A (h) rúgó számos zárt gyűrűből 60 áll, melyek kúposán ferde felületeikkel kapcsolódnak egymásba. A kúpfelületek emelkedése olyiképen van egymáshoz képest megrakva, hogy a rúgó egyes gyűrűi megfeszítetlen állapotban egymástól bizo- 65 nyos távolságban állanak. Az ütközőre gyakorolt nyomásra vagy lökésre a kúpfelületek ékhatása következtében a külső gyűrűk kifelé, a belső gyűrűk pedig befelé szoríttatnak. Ennek következtében a 70 külső tangentiális húzófeszültség, a belső gyűrűkben egy hasonló nyomófeszültség lép fel, melyeket a rúgóhatás vált ki. A kettős kúpfelületek helyett a gyűrűk egyetlen kúpos felülettel is elláthatók és 75 párosan egymásba helyezhetők, amint azt a 9. ábra mutatja. A külső vagy belső gyűrűk rugalmatlan részekkel is helyettesíthetők. A kúpfelületek ferdesége úgy