92353. lajstromszámú szabadalom • Ütköző, vasúti járművekhez

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92353. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Ütköző vasúti járművekhez. Ringfed er G. m. b. H. Uerding-en a/Hhein. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 26-ika. A találmány tárgya oly vasúti ütköző, mely az eddigi ismert ütközőkkel szemben előnnyel bír. A mai vasúti üzem különö­sen rendezésnél oly nagy mértékben veszi 5 igénybe az ütközőket, hogy hüvelyes üt­közők használata válik szükségessé. Az üzemi viszonyok megkövetelik, hogy a szerkezet egyszerű végtok, jóvezetésű, for­gatható és könnyen levehető legyen, hogy 10 a rugalmatlan ütközőlökések nagy felfutó felületeken fogassanak fel, továbbá a rú­gok az igénybevételeknek megfelelően erősek kell, hogy legyenek, azonkívül igen kívánatos az ütköző belsejének víz-15 szintes elzárása is. A találmány tárgya eleget tesz e követelményeknek, ellentét­ben az eddig meglevő ütközőkkel. Minde­nek előtt a rúgó úgy működik, hogy len­gések nem fordulhatnak elő. 20 A mellékelt rajzon az 1. ábra az ütköző egyik kiviteli alakját ábrázolja hosszmetszetben, a 2. ábra keresztmetszetet, a 3. ábra egy mási'k kiviteli alakot, a 25 4. ábra ennek keresztmetszetét, az 5. ábra a rúgó egy harmadik kiviteli alakjának hosszmetszetét, míg a 6. és 7. ábrák az ütköző egy különleges kiviteli alakját, a 30 8—11. ábrák pedig az ütközőrúgó né­hány példakópeni kiviteli alakját ábrá­zolják. Az első és második ábrák szerinti kivi­teli alaknál az (a) ütközőhüvely két (c, d) 35 gyűrűsalakú erősítéssel van ellátva, me­lyek közül a (e) erősítés részben meg is lehet szakítva. E (c, d) erősítésben, illető­leg dudor okon van az (e) végtok vezetve, mely fazékszerűen van kiképezve ós mely­nek nyitott vége (f) peremmel, illetőleg 40 rámával bír, melyhez a szegmensszerű (b) fogólapok vannak csavarolva; e fogó­lapok a (e) dudorra fekszenek rá és ezál­tal az ütköző löketét széthúzáskor korlá­tozzák. Az e célra szolgáló (g) összekötő- 45 csavarok oly hosszúak, hogy velük egy­szersmind az ütközőkben levő (h, i) rúgók is előfeszíthetők, miáltal a rúgóknak be-és kiszerelésénél különleges feszítő szerke­zetek neim szükségeltetnek. Az (a) ütköző- 50 hüvely végén levő (d) dudor nagy gyűrű­felületet alkot, mely az ütközőnek rá­helyezésekor az (e) vógtok felé néz és ott felveheti a rugalmatlan lökéseket anélkül, hogy az anyag deformálódnék. A (c, d) 55 dudorok teljes biztonságot nyújtanak esőnek vagy hónak az ütköző belsejébe való futása ellen, úgyhogy az ütköző belső részei teljesen rozsdamentesen tart­hatók. A (h) rúgó számos zárt gyűrűből 60 áll, melyek kúposán ferde felületeikkel kapcsolódnak egymásba. A kúpfelületek emelkedése olyiképen van egymáshoz ké­pest megrakva, hogy a rúgó egyes gyűrűi megfeszítetlen állapotban egymástól bizo- 65 nyos távolságban állanak. Az ütközőre gyakorolt nyomásra vagy lökésre a kúp­felületek ékhatása következtében a külső gyűrűk kifelé, a belső gyűrűk pedig be­felé szoríttatnak. Ennek következtében a 70 külső tangentiális húzófeszültség, a belső gyűrűkben egy hasonló nyomófeszültség lép fel, melyeket a rúgóhatás vált ki. A kettős kúpfelületek helyett a gyűrűk egyetlen kúpos felülettel is elláthatók és 75 párosan egymásba helyezhetők, amint azt a 9. ábra mutatja. A külső vagy belső gyűrűk rugalmatlan részekkel is helyet­tesíthetők. A kúpfelületek ferdesége úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom