92320. lajstromszámú szabadalom • Hordfelület repülőgépekhez
mertetünk. A szálas anyag leliet körkeresztmetszetű (11. ábra) vagy enyhén profilozott (12. ábra). Az áramlási viszonyok az első esetben kedvezőbbek, mert a hen-5 ger felülete mentén keletkező, nagyobb örvénylés erősebb légáramot létesít. Az áramvonalalakú szálak kedvezőbb ellenállási viszonyokkal bírnak, de viszont kisebb légáramlást létesítenek. 10 Az ily nagy ellenállású felülettel bíró henger különösen előnyösen alkalmazható sima felületű hengerrel kapcsolatban és pedig akként, hogy a haladás irányában sima felület, az ellenkező oldalon pedig 15 nagyobb ellenállású felület fekszik. EzL az elrendezést sima és durva felületű hengerek viszonylagosan excentrikus ágyazása által nyerjük. Ily elrendezést mutat az 5. ábra részben felülnézetben, részben met-20 szetben, a 4. ábra és 5. ábra C—D vonala menti keresztmetszetben, a 6. ábra az 5. ábra E—F vonala menti metszetben. Az (S) tengelyen forgathatólag vannak ágyazva a (V) kefehengerek, melyeket az (FT táma-25 szok kötnek össze egymással és az (S) tengely külső végein ágyazott (C) tárcsákkal. Két-két szomszédos kefehenger között egyegy sima (U) henger van elrendezve. Az (U) hengereket egymással a (P) támaszok 30 kötik össze és az ekként egy testté összefogott hengercsoport, az (E) csapágyak segélyével, az (S) tengelynek a hengereken belül fekvő (G) golyvás szakaszán forgathatólag van ágyazva. Az (R) támaszok az 35 (U) hengerek (H) küllői közti (T) nyílásokon nyúlnak át (6. ábra . E nyílások, radiális irányban, oly mérettel bírnak, hogy azokban az (R) támaszok, forgás közben, az excentricitás mértékében, akadály nél-40 kiil eltolódhatnak. A hengerek meghajtása pl. a 7. ábrában feltűntetett fogaskerékhajtás segélyével vagy tetszőleges más, alkalmas módon történhetik. A felvett, példakénti esetben a (V) kefehengereket a (C) 45 tárcsa forgatása által hajtjuk meg. A (C) tárcsák a forgó mozgást, a belső oldalakra szerelt fogalakú (Z) ütközők (4. és 5. ábra) segélyével, a sima hengerek (x) ütközőivel közlik s ezáltal az (U) hengere-50 ket forgatják. Az excentrikus ágyazás következtében, a 4. ábrában nyíllal jelölt haladási irányban, elől állandóan a sima hengerek nyúlnak a kefehengerek elé, hátul pedig a kefe hengerek a sima hen-55 gerek elé. miáltal a kívánt, egyoldalú, kedvező légáramlást biztosítjuk. Miután az (x) és (z) ütközők forgás közben, egymáshoz képest, az excentricitás mértékében eltolódnak, a (z) ütközőket, az állandó érintkezés biztosítása céljából, nyújtott ala- 0 kúra készítjük. Az egymással kapcsolódó fogak száma, valamint a fogkoszorúk száma (a rajz csak egy koszorút mutat) tetszésszerinti lehet. Eljárhatunk akként is, hogy egy sima 61 henger palástjában, alkotómenti hasítékokban, a hengerhez képest, excentrikusan ágyazott, pl. szitaszövetből készült lapátokat rendezünk el. Az excentricitást úgy választjuk meg, hogy a szitalapok által 7< képezett szárnyak a sima hengernek állandóan egyik, a haladás irányában elülső oldalán, a sima henger palástján át kinyúlnak, míg az ellenkező oldalon a henger belsejébe húzódnak. Ilv kivitelt, váz- 7í latosan, a 11. cs 15. ábrák mutatnak. A szitaszövetből készült (A) szárnyak (B) küllőkön vannak megerősítve és csuklósan vannak az (O) tengelyen ágyazva, hogy az excentricitás okozta vállozó szög- 8( sebességgel foroghassanak (14. ábra;. A szárnyak az (01) tengelyre ékelt (D) dob (C) hasítékaiban mozognak. A 14. ábrabeli kivitelnél a szitaszárnyak változó szögsebességgel forognák, ami a 8? teljesítmény szempontjából hátrányos. E hátrányt küszöböli ki a 15. ábrabeli szerkezet, amelynél keltős falú hengert alkalmaztunk. A szitaszárnyak vezetőhasítékai belső (B) hengeren vannak kiképezve. E 9( henger az (01) tengely körül forog. A henger azonban nem egy darabból készült, összefüggő felületből áll, hanem két-két szomszédos (A) szitafelület közötti (B) felületek, a kerület irányában, egymással gr szemben elmozdulhatnak azért, hogy az (O középponttól való változó, radiális távolságnak megfelelőleg, különböző szöggyorsulásokkal mozoghassanak. A külső, sima henger (D i'elülelelemekből áll, ic amelyek között az (A) szárnyfelületek relatív elmozgásának megfelelő közöket hagyunk fenn. A henger (B) felületelemei oly szélesek, hogy az (A; felületek közeit, vándorlásuk közben, minden IC állásban fedik. A (B elemekből álló, belső henger lehet lazán ágyazva, úgyhogy azt az (A; szárnyak, forgásuk közben, magukkal viszik. Lehet azonban kényszervezérlésű is, pl. akként, hogy a (Ci küllők 11 segélyével, melyek a szárnyakhoz csúszkák segélyével csatlakoznak, az (01) tengelyhez van kötve. A 8. ábra egy sima hengert mutat, mely körül, szintén excentrikus hengerpalást n mentén, keskeny, profilozott rudak vannak elrendezve. E kis felületek célja, hogy fent, ahol a hengertol való távolságuk na-