92307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyaknak, képeknek valamely megadott helyre való egymásután következő ábrázolására
- 3 — síktükörben, amely a képablakot a (10) rekesz nyílásán át a metszetben ábrázolt (12) forgótestnek (11) tükörfelületére vetíti. A forgótest állandóan és a filmleper-5 géssel szinkronikusan forog (13) tengelye körül, úgyhogy egy filmképecske a másik után nyugvóan ábrázolva lesz a (14) síktükör felé és a (15) vetítőtárgyra esik, ahonnét az ábrázolás a (16) vetítőfalra 10 végbemegy. Egy körülforgás befejezésekor végbemegy egy filmképecske ábrázolásának átalakulása a következőnek ábrázolásába, az időben egymásután következő fáziso-15 kat feltüntető vázlatos 8a, 8b és 8c ábrák értelmében, mimellett a vízszintes vonalkázás a korábbi kép ábrázolását, a függélyes vonalkázás a legközelebb következő kép ábrázolását jelzi. 20 A fent bemutatott foganatosítás! alakoknál feltételeztük, hogy mind a három tükörforma geométriai képzésénél a körív forgási pontja egy körülforgás közben csakis egy (lineáris vagy körívalakú) el-25 tolódást végez, hogy tehát a tükörcsavar csak egy tükörmenetet, a tükörspirális csak egy spirálismenetet, a billenő tükörcsatorna csak egy billenőmenetet tüntet fel. 30 Azon szükségletnek, hogy a tükörfelület kevesebb másodpercnyi fordulatszámmal bírjon, azáltal lehet azonban eleget tenni, hogy elméletileg tetszés szerinti számú, gyakorlatilag azonban a nagyságarányok-35 tói függő és határolt számú csavar-, spirális- vagy buktatómeneteket készítünk, amelyek mindegyikének ugyanaz a menetmagassága, mint az egymenetű tükörtestnek. 40 Ekkor a tükörcsavarnál, ha annak kerülete egy síkban lesz legöngyölítve, a tükörcsatorna egy csavarmenet jelenlétében a 9a. ábra szerint, több csavarmenet - - a jelen esetben pl. hat — jelenlétében 45 a 9b. ábra értelmében alakul. Az eddig leírt berendezéseket meg is lehet fordítani, amennyiben ahelyett, hogy egy tükörfelületet egy nyugvórekeszkivágás mögött vezetnénk el, egy nyugvó tü-50 körfelület előtt egy rekeszkivágást mozgatunk ide-oda. Ezen nyugvó tükörfelület keletkezését úgy képzeljük, hogy a 9b. ábrában feltüntetett, többmenetű tükörtestből olyan ív-55 szeletet vágunk ki, amely éppen egy me' netet tartalmaz. Ilyen (17) tükörrész a 10. ábrában van élőiről nézve feltüntetve. Miután a rekeszkivágásnak ide-oda mozgatását gyakorlatilag nehezen lehel végezni, azért pl. ismert módon egy állán- 60 dóan forgó, (18') kivágott csíkkal ellátott (18) rekesztárcsát alkalmazunk, amely aritmetikus spirális alakjával bír, amini az a 11a. ábrában fel van tüntetve. Más, eddig nem ismert alakjai az ilyen 65 forgó rekeszeknek pl. a következők: A (19) hengerköpeny alakjával bíró rekesztest, amely körül a szalagalakú (19') kivágás, csavarmenet alakjában ki van vágva, amint az a 11b. ábrában fel vau 70 tüntetve. Egy másik alak a 11c. ábra szerint szin> tén hengerköpenyalakú (20) rekesztestbő] áll, amelyben a kerület szintén szalagalakú, a henger tengelyével párhuzamos 75 (20') kivágások vannak ugyanabban a ma gasságban alkalmazva. Az optikai kiegyenlítés területén eddig a kétszeres filmképmagassággal bíró képablakot okvetlenül szükségesnek tartót- 80 ták. Azonban az optikai kiegyenlítő berendezés megváltoztatása nélkül lehetséges egyszeri filmképmagasságú képablak alkalmazása. A filmszalagnak egy filmképecske ma- 85 gasságával való tovamozgása folyamán a két filmképecske között lévő osztóvonal ekkor a képablak felső szegélyétől annak alsó szegélye felé vándorol, tehát többek között a 13., 16. és 19. ábrákban ábrázolt 90 helyzeteket foglalja el, amely ábrákon a filmablak előtt először elhaladó film, képecske teljes vonallal, a következő pontozott vonallal van jelölve. Az optikai kiegyenlítő készülék, pl. a 95 bemutatott kiegyenlítő tükörfelületek egyike, ezt a vándorló osztóvonalat a filmtekercsnek egy képmagassággal való tovamozgása közben mindig ugyanarra a helyre vetíti, úgyhogy a 13., 16., 17. ábrák- 100 nak megfelelő helyzetek ábrázolása kétszeres képmagasságú rekeszkivágásban a 14., 17. ós 20. ábrák szerint alakul. Az osztóvonal ezt az ábrázolt képet egy képecske nagyságú felső és alsó félre 105 osztja. Ha ezt a két félképet úgy helyezzük egymásra, hogy egyrészt a (31—33) és (33—35) vonalak, másrészt a (32—34) és a (34—36) vonalak egymást födik, akkor ezen egymásra helyezésnek ered- no ményeképen a 15., 18. és 21. ábrák keletkeznek. Ezen egymásra helyezésnek eredménye tehát teljes ábrázolások, amelyek tulajdonképen csak bizonyos helyeken jelennek meg (15. és 21. ábrák), mini 115 egy filmképecske egyszerű ábrázolásai,
