92307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyaknak, képeknek valamely megadott helyre való egymásután következő ábrázolására

_ 4 — különben azonban két egymást követő filmképeeskének összetett ábrázolásai (L 18. ábra). Ha az ilyen ráhelyezés optikai úton esz-5 közöltetik, akkor gyűjtő ábrázolás keletkezik, amelynél egy filmképecske ábrázolása a másikba folytatólagosan megy át, tehát az optikai kiegyenlítésnek teljes mértékben megfelel, 10 Ez az optikai ráhelyezés különböző ismert berendezésekkel történhetik, pl. ikerprizma segítségével (mint a stereoszkópnál), két lencse vagy homorú tükör útján, amelyeknek optikai tengelyei egymással 15 szemben el vannak tolva vagy egymás^ hoz hajlanak vagy végül szögtükör útján. Ugyanezt a hatást érhetjük el különben azáltal is, hogy egy optikai kiegyenlítő berendezés helyett egyidejűleg két 20 ilyen dolgozik, amelyek úgy vannak beállítva, hogy mindegyik két, közvetlenül egymás után következő filmképecske közül egyet-egyet fog meg, de úgy, hogy az általuk keletkező ábrázolások a jelzett mó-25 don egymásra helyeződnek. Ez a berendezés körülményesebb, mert két optikai kiegyenlítő berendezést használunk, de több fény takarítható meg vele, mert az ábrázolások egymásra helye-30 zésére szolgáló külön berendezés feleslegessé válik. A második technikai feladat egy képnek egymásutáni pontszerű ábrázolása egy megadott pontra, az új tükörtest se-35 gítségével szintén célszerűbben oldható meg, mint eddig. A legegyszerűbb módszer abban állana, hogy két egymenetű tükörtestet használunk, amelyek úgy vannak ágyazva, hogy 40 az ábrázolás eltolódásának egyik tükörrel való iránya 90 fokkal el van fordítva a másikkal szemben. Az egyik tükörtest tehát az 1. és 2. ábrák értelmében az (a, b) és (c) vízszintes szalagok folytatólagos 45 ábrázolását (y) felé végezné. Egyidejűleg a másik tükörtest idézné elő az (y)-ban lévő vízszintes csíkoknak egymásutáni raszternégyzetszerű ábrázolását (x) felé. A 2. ábra szerinti példában a második tü-50 körtestnek egy egész fordulatot kellene végeznie, míg az első tükörtest csak Vs fordulatot végez. A második tükörtestnek tehát ebben az esetben, amikor kilencraszternégyzet ábrázolása megy végbe, 55 háromszor olyan nagy forgási sebessége volna, mint az első tükörtestnek. Általában tehát egymenetű tükörtest alkalmazásánál a másik tükörtestnek (n)-szer nagyobb fordulatszámmal kell bírnia, mint az elsőnek, ha a raszternégyzetek száma 60 (n2). Itt is lehet azonban a fordulatszámot — éppen úgy, mint az optikai kiegyenlítésnél — azáltal csökkenteni, hogy a második tükörtest egy menet helyett több 65 menettel bír. Ha fennforog annak szüksége, hogy mind a két tükörtestnek ugyanazt a fordulatszámot adjuk, akkor a második tükörtestnek, (n2) raszternégyzet jelenléte 70 esetén, (n)-szer annyi menetet kell mutatnia, mint az első tükörtestnek. Ha a két egyforma forgótestet ugyanazon forgótengelyen kívánjuk alkalmazni, akkor ajánlatos a 12. ábrában vázlatosan 75-feltüntetett elrendezést használni. Ugyanazon a tengelyen van úgy az egymenetű (40) tükörtest, mint a többmenetű, a jelen példában hárommenetű (41) tükörtest elrendezve. A kilenc raszternégyzetre osz- 80' totí képről a (40) tükörtest egyik vízszintes képsorozatot a másik után ábrázolja a csíkalakú (42) rekeszre. A rajzon éppen a középső vízszintes sorozat, amely a (d, e) és (f) raszternégyzeteket tartalmazza, lesz 85 a (42) rekesz felé ábrázolva. A (43) egy átfordítóberendezést ábrázol, amely vagy ismert fajtájú átfordító prizmából vagy pedig, mint a bemutatott foganatosítás] példánál, több egymással szemben hajló 90 tükörkombinációjából áll. Ez a fordítóberendezés vetíti a (42) rekeszkivágást, illetve az abban időnként jelenlévő vízszintes sorozatot a (44) rekeszkivágás felé. amely utóbbi a (42) rekeszkivágással szem- 95 ben 90°-nyi szöggel el van fordítva. A hárommenetű (41) tükörtest pedig folytatólagosan levetíti a (44) rekeszkivágásban éppen jelenlévő raszternégyzeteket a (45) négyzetes rekeszkivágás felé. A feltünte- 100 tett példánál éppen az (e) raszternégyzet van (45) rekeszkivágás felé vetítve. Ez a készülék, illetve berendezés tehát egyszerű módon lehetővé teszi valamely tárgynak vagy képnek egymásután pont 105 szerű vetítését egy pontalakú rekesz felé. Valamennyi leírt tükörképnek képzése az ismert módszereken kívül egyszerű módon azáltal foganatosítható, hogy vagy első sorban a 22a. ábra szerint egy egysze- 110 rűen előállítható szabatos (46) gömbzónát létesítünk, ezt egy tetszőleges (47) helyen meridián irányban felvágott és a 22b, ábra szerint a kívánt emelkedésnek megfelelően hajlított vagy a 23a. abra szerint 115 egy egyszerűen előállítható hengerfeliile-