92307. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyaknak, képeknek valamely megadott helyre való egymásután következő ábrázolására
folyamán egymásután (la, 1b) és (lc) helyeken van. Egy gyakorlati íoganatosítási alak az 5a. ábrában van feltüntetve. A folytonosan változó hajlású billenő 5 tükörcsatorna a 6. ábra szerint geométriailag azáltal keletkezik, hogy az (1) körív a (3) határhúrnak (2) pontja körül forog, míg" ugyanakkor a (2) forgási pont egy körívalakú eltolódást végez, pl. (2a)-tól 10 (2b)-n át (2c)-ig, úgyhogy a körív egy körülforgás folyamán egymásután (la, 1b) és (lc) helyzetekbe kerül. Egy gyakorlati foganatosítás a 6a. ábrában van feltüntetve. A (z) határhúrnak a forgási ten-15 gellyel képezett (al, %*2) szöge a kezdőponttól a végpontig állandóan növekedik. Ha már most a tükörcsavart vagy a billenő tükörcsatornát — amint az a tükörcsavarnáí a 4a. ábrában fel van tün-20 tetve — tetszés szerinti egyforma nagyságú (kl, k2, k.°), k4) részre osztjuk, akkor látjuk, hogy ezek a törtrészek geométriai alakjukban és ennek folytán optikai hatásukban is egymáshoz teljesen hasonlók. 25 Ellenben mindegyik tükörrészletnek optikai tengelye a szomszédos részlet tengelyével szemben el van tolva és pedig a, tükörcsavarná] ön magával párhuzamosan egyenlő vonalhosszal, a billenő tüköresa-30 tornánál pedig ugyanakkora szöggel elfordítva. Ha már most a tükörfelületet befödjük" akképen, hogy csak egyetlenegy ilyen részlet juthat működésbe és egy szilárdan 35 álló tárgyat (képet) helyezünk el, úgyhogy ez a tiikörrészlet azt valamely helyre ábrázolja és azután a tükörfelület et forgásba hozzuk, akkor az először alkalmazott tükörrészlet lielvébe egymásután egy 40 szomszédos részlet jut, úgyhogy az optikai tengely és ezzel együtt a szilárdan álló képnek rajza eltolódik, anélkül, hogy a rajznak másnemű eltávozása felléphetne, miután a tükörrészletek geométriai alak-45 juk és optikai hatásuk tekintetében egymáshoz hasonlók. A tükörspirálisnál ezt csak megközelítőleg érjük el, mert a spirálisnak differenciálhányadosa (ellentétben a csavarnak 50 ezen puotiensével) nem állandó. A leírt felületeknek ügy a homorú, mint a domború síkja tükörfelület gyanánt alkalmazható, a következőkben azonban csak a homorú oldal alkalmazását írjuk le 55 közelebbről. Az ilyen tükörfelület részlete által adott rajz azért különbözik egy szferikus tükör rajzától, mert a különböző meridiánmetszetek nem egyenlőek. Az ilyen felületek rajzának korrektúrája hengeres lencsék 60 vagy hengeres tükrök segélyével ismeretes. Minthogy azonban egy szabályos homorú tükörfelület alakja (legyen az akár elliptikus, parabolás, hiperbolás vagy 65 szferikus) kis nyílásszög megválasztásánál nincs a képre befolyással, ennélfogva a nyílásszögnek es a sugaraknak bizonyos nagyságánál a korrektura gyakorlatilag teljesen felesleges. 70 EjZ különösen a tükörcsavarnál akkor fog előfordulni, ha az alkotó körív sugara egyenlő a csavarvonal görbületi körével, a következő képleteknek megfelelően: 75 ahol (r) egyenlő a forgási pont távolságával, az alkotó körívtől és (h) a forgási pont eltolásának mértékével. Görbületi kör kifejezése alatt az a kör értendő, 80 amely legpontosabban fedi a görbét, azaz azzal lehető nagy darabon azonos. A kép eltolásának mértéke kiadódik egyrészt a forgási pontnak lineáris vagy ívalakú eltolásának mértékéből és másrészt a. leraj- 85 zolandó tárgynak vagy képnek a tükörfelülettől való távolságából. A tükör csavarnak alkalmazásánál a képvándorlás optikai kiegyenlítésére azon feltevés mellett, hogy a képablak távol- 90 sága a tükörfelületől az egyszerű és kettős gyújtótávolság" — tehát (f) és 2f) határériékek között mozog — 19 mm. osztótávolságú normális film alkalmazását feltételezve, a következő matematikai vi- 95 szony áll fenn a lineáris forgási ponteltolás (V) és a filmablaknak a tükörfelülettől való távolsága (a) között: tl + 2 f-a) . ... , , , . V = 9.5 . A szukseges forgási a pont eltolódás pl. 9.5 mm., ha a képablak- 100 távolság egyenlő (2f)-el. Ezt az elrendezést különösen felemlítjük, mert itt nem változik meg a vetítő-objektivnek törőereje, ami minden más képablaktávolságnál megtörténik. 105 A leírt rendszerű optikai kiegyenlítőkészüléknek kezdetleges alakja a 7. ábrában látható. A két képecskét befogadó (5) képablak a (3) fényforrás és (4) liondenzor útján van átvilágítva, amely kép- 110 ablakon át a (6) filmszalag a (7) nyíl irányában mozog. Ez a mozgás visszatükröződik a (8) nyíl mozgásirányában a (9)
