92293. lajstromszámú szabadalom • Gép oly összes erővonalárammal, mely egy vagy több fegyverzetben változtatható módon van megosztva

— 2 — bad túlhaladnia és ezek szerint ismét a következő összefüggéseket kapjuk: Fékezés közben: Vt —V<v Ugyanígy a fékezés megkezdése előtt a 5 következő összefüggésnek kell fennálla­nia: Fékezés előtt: V,„—V<v Láthatjuk tehát, hogy hat feltételt kell kielégíteni, melyek közül kettő a.z indítás-10 nál és négy a fékezésnél mutatkozik. Ezen feltételek különös érdekkel bírnak akkor, ha a valamely okból megszakított indítást iijra megkezdjük, vagy pedig akkor kez­dünk fékezni, miután a vonatot szabadon 15 emelkedésen vagy lejtőn engedtük ha­ladni, ami a vonat sebességének csökken­tc-sét vagy növelését vonta maga után, mely körülmények folytán a motorok egé­szen más feszültséget fejlesztettek, mint 20 az volt, amelyet az áram megszakítása alatt fejlesztenek. A találmány tárgya már most bizton­sági elrendezések létesítése, melyek a kö­vetkező célokat szolgálják: 25 1. Az áram megszakítása után, az indí­tás újbóli megkezdésénél megakadályoz­zák, hogy a motorokra a (V..) feszültség­nél kisebb (Vs ) feszültséget lehessen kap­csolni, ami nem kívánt módon lassító 30 nyomatékot hozna létre, továbbá megaka­dályozzák azt is, hogy a motorokra olyan (V„) feszültséget kapcsolhassunk, mely a (Vm —v) értéknél nagyobb, ami viszont túl­ságosan nagy gyorsító nyomatékhoz ve-35 zetne. 2. Ha a fékezést az áram megszakítása után megkezdjük, a motorokhoz nem ve­zethetünk a (Vn l ) értéknél nagyobb (V,,) feszültséget, ami nem kívánatos hajtó 40 nyomatékot hozna létre, továbbá meg van akadályozva az is, hogy a motorokra, a (Vm —v) értéknél kisebb feszültséget kap­csolhassunk, ami túlságosan lassító nyo­matékhoz vezetne. 45 3. A fékezés előtt és közben meg van akadályozva, hogy a motorok oly nagy (Vm ) feszültséget gerjesszenek, mely a szabályozó gépben a (V—v) értéknél na­gyobb (Vt ) összfészültségét hozna létre. 50 A találmány abban áll, hogy a törzs­szabadalom tárgyát képező géphez vagy gépcsoporthoz önműködő relék rendszerét kapcsoljuk, melyek a motoroknak (Vm ) fe­szültségeit, továbbá a (Vfeszültségeket, 55 vagy a gépnek vagy szabályozócsoport­nak (Vt ) összf észültségét egymásnak oly módon rendelik alá, hogy úgy a motorok­ban, mint a gépben és a hálózatban is az indító- és íékezőáramok állandóan két megfelelően megválasztott határérték kö- 6 zött tartassanak. A mellékelt rajz példaképpen a talál­mány szerinti elrendezés foganatosítási alakjait tünteti fel. Az 1. és lhi s - ábrák a törzsszabadalom sze- 6 rinti gép általános elrendezését mutat­ják, ahol is ez az elrendezés kontrollerrel van ellátva (melyet a továbbiakban az indítási, illetve fékezési áram fordítónak nevezünk), mely kontroliéi' kapcsai az 7 lbi s - ábrán láthatók. A 2. ábra az indítási és fékezési művelet­nél a szabályozó gép és a mótorcsoport között keringő áramok irányát jelzi. A 3., 3l,i s - és 3, e ''- ábrák vázlatosan az alkal- 7 mazásra kerülő relé különböző foganato­sítási alakjait tüntetik fel. A 4. ábra az 1. ábrán látható általános el­rendezéssel kapcsolatban oly kapcsolást mutat, melynél a találmány szerint alkal- 8 mazímdó relék láthatók, melyek a fentiek értelmében az indítás újrakezdése és a fé­kezés megkezdése előtt a szükséges fel­tételek letesülését biztosítják. Az 5. ábra a fegyverzetre beható rúgó el- 8 rendezését szemlélteti, melynek célja az, hogy a hálózati feszültség növekedése kevésbé gyorsan menjen végbe, mint a mag- és a fegyverzet közötti vonzás meg­felelő növekedése. A 0 6. ábra a fentemlített relék változatait tünteti fel. A 7. ábra oly reléket mutat, melyek a fé­kezés megkezdése előtt és a fékezés köz­ben más feltételek biztosítását teszik lelie- £ tővé. A 8. ábra deformálható ellenállás útján való szabályozási módot szemléltet, mely az ellenállással való szabályozás tökéletes folytonosságának biztosítására egész álta- 1 lános alkalmazásra találhat. Az 1. ábrán a törzsszabadalomban ismertetett rendszer leglényegesebb ele­mei újra fel vannak tüntetve. Ezen az ábrán (A,, A2 ', A/', A.,) jelzik a gépnek 1 négy fegyverzet tekercselését, míg (Pj, P,,) és (Q1 ; Q: i ) a gerjesztőtekercselések, melyekről feltételezzük, hogy az elsőt a (10) és (12) kapcsok közötti (•'•¥) feszült­ség, a másodikat pedig a gép (12) és (14) i kapcsai között fennálló (!íV) feszültség táplálja. A (10, 10/) és (14, 14.,') ellenállá­sok az (Aj) és (A.,) tekercselések, valamint az (M,) és (M.,) motorok hirtelen rövidre­zárását akadályozzák meg. A (12, 12/) és 1 (12, 12.,') ellenállások arra szolgáinak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom