92138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lövészbojtok golyóinak készítésére

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAI! KIRÁLYI SZABADALMI HlRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 92138. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lövészbojtok golyóinak készítésére. Reich Adolf Fiai zsinór-, gomb- és paszomáiiyárugyár Budapest. A bejelentés napja 1926. 'évi január-hó 9-ike. A bejelentés tárgya el-járás és berendezés lövészbojtok golyóinak készítésiére. Az eljárás szerint a lövészibojtoik nyers anyagát alkotó angol gyaipjufo-nalból ónozott vasdrót, vagy rézdrót felhasználásával rojtot készítünk, mely rajtok szélessége a különböző átmérőjű golyóknak megfelelően különbözőre veendő. E rojtokból készítjük el az alább ismertetendő eljárás szerint a golyókat az ugyancsak alább ismertetendő gépies berendezések segé lyével. A mellékeit rajzokon az 1. ábra a golyók készítés-élhez szükséges rojtot mutatja nagyított léptékben, a 2. ábra e rojtiból készült rózsát mutatja távlatilag, a 3. ábra annak alulnézete, a 4. ábra annak metszete, míg az 5. ábra két rózsának egyesítése útján veletkezett golyót szemléltet metszetben. A 6. ábra a rojtkészítőgép vázlatos felül íézetét mutatja, a 7. ábra metszet a 6. ábra A—B vonala szerint, a 8. ábra <& 6. ábrához tartozó részlet nagyobb léptékben, míg a , 9—12. ábrák a gép lényeges részeinek .'iszonyl ago.s helyzeteit mutatják be, több éle munkaihelyzetben. A 13. ábra vázlatos oldalnézetben mutatja i golyónyírőgépet, a 14. ábra ennek egy részlete távlatilag, a 15. ábra a 13. ábrához tartozó részleges ;s vázlatos felülnézet, a 16. ábra végül a 13. ábráihoz tartozó észletet mutat felülnézetben, nagyobb lép ékben. Az 1. ábrán látható módon a golyók ké szítéséhez szükséges rojt két összecsavart 40 (b, b') drótból áll, mely drótpárnak csavarodásai közé vannak a rojtot alkotó (c) fonalelemcsoportak befoglalva. Az 1. ábra vázlatosan mutatja e rojtot, a valóságban a drótszálaik erősem össze 45 Vannak csavarva és az egyes rojteleanek szörosfan csatlakoznak egymáshoz. Az 1. ábraszerinti rojt a készítendő golyónak megfelelő hosszra szabatik ki. Egy golyóhoz két darab egyenlő hosszúságú rojt 50 szükséges. Mindegyik rojtdarabot a 2. ábrán látható módon spirális alakban rózsaszeTííen összevarrunk, amiáltal két közel félgörobalakú darabot nyerünk, ezek közé helyezzük a gyűrűalakú (d) fama- 55 got, mely külalakjában szintén golyóalakii és a két (c') rózsát olykép varrjuk összie, hogy azok a faimagot közrefogják. Ilykép kapjuk meg a nyers golyót. E nyers golyónál szét kell nyitni az egyes szála- 60 kat. Ez legelőnyösebben azáltal érhető el, ha a golyókat gyorsan forgó drótkefével erősen keféljük. E művelethez előnyösen több golyót húzunk fel egy közös pálcára. A szálak szét nyitása után a golyó- 65 kat pontosan gömbalakra nyírjuk, végül pedig több golyót közös zsinórra felfűzve kapjuk meg a szokásos kész lövészbojtot. A felfűző zsinór az egyes golyók (d) fa- • magjának furatán hatol keresztül. 70 A 6—12. ábrák szemléltetik fentiekben ismertetett eljáráshoz szükséges rojtnak készítésére szolgáló gépet. A két (b, b') dróthuzal külön-külön egy-egy (p. p) drótcsévéről fut le, mely drótcsévék egy 75 forgathatóan elrendezett (o) tárcsán vannak egymással átellenesen átmérőirányban elrendezve. A vezérlőtengely hatá-.