92138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lövészbojtok golyóinak készítésére

— 2 -sára ez (o) tárcsa időszakosan egy fél­fordulatot tesz, nyugalmi helyzetében a (p, p) csévék egymás alatt foglalnak he­lyet, úgyhogy a (b, b') drótok a (7) ábrán 5 látható módon közel függélyes síkban helyezkednek el és egy a szövőszékekre emlékeztető szádat alkotnak. E szádon ha­lad időszakosan keresztül az (e) fonal­vezető szem, amely a vezértengelyről idő-10 szakosan ide-odamozgatott (i) lécen ül. A fonal orsókról több (c) fonal fut közösen e fonalvezető szemhez és onnan a drótszíV lak összecsavart részéhez. A rojtok képzésük pillanatában hurok 15 alakúak s csak e húrok felvágásia után ke­letkeznek a kívánt rojtok. A hurok képzé­sére szolgál az (f) hurokfogó, mely a ve­zérlőtengelyről időszakosan ide-odalenge­tett (j) tengelyen ül. A hurokfogó a (b, b') 20 drótoknak jelen példánál a baloldalán fog­lal helyet, míg a fonalvezetőszem jobbról bal felé halad át a drótok alkotta szádon, miközben az (f) huroikfogó felső helyzetét foglalja el, úgyhogy a (c) fonal a hurok-25 fogó alatt halad el. (10. ábra.) Ezután az (f) hurokfogó lefelé leng, úgyhogy a fonal­vezetószem visszamozgása alatt utóbbi már a hurokfogó felett halad el ós ezál­tal létesíti a hurokfogón a hurkot. (11. 30 ábra.) Az ilykép keletkezett huroknak a legutolsó drót csavarodáshoz való hozzá­tol ásra szolgál a (h) burok.verő, mely a vezértengelyről a hurokfogó irányába,n időszakos ide-odaimenő lengő mozgásban tar tátik. A 12. ábra szerinti helyzetben a (h) hurokverő a hurkot kellő helyér© tolta és ezután tesz az (o) tárcsa egy félfordu­latot, amiáltal a (b, b') drótok egy csava­rodást végeznek és a hurciknaík a drótok 40 között áthaladó részét lekötik, illetve le szövik. Hátra van még az elkészült hu­roknak felvágása. Erre szolgál a hurok­fogónak egy hornyában hosszirányban ve­zetett (g) kés, mely a huroknak képzése és 45 hátratolása után a 9. áibra szeriinti hely­zetbe előremozog és ezáltal a hurkot fel vágja. A kész rojt egy hengerre vagy dobra csavarodik fel, amelyhez a (r) ve zetőkorongon át jut, e dob a rajzon fel 50 tüntetve nincsen, azonban e dob minden egyes hurok felvágása után kis mozgást végez, ill. a rojtnak egy kis darabját fel csavarja és ezáltal a kész rojtot a munka­helyről eltávolítja és újabb hurolk létesí 55 tiésóre szükséges drótot húz a hurokfogó mellé. A (c) fonal alkalmas szerkezete»k kel állandóan kellő feszültségben tartandó és ugyancsak fékezéssel kell gondoskodni a drótok kellő feszültségéről. E célból a (p) drótcsévék (s) fék koronggal állnak kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a huzalokat, ill. drótokat a gép működése köziben erős lökőhatások érik, miért is azok könnyen szakadnak, a találmány szerint a (p) drótcsévék az (s) fékkoron gokkal nem mereven, hanem rugalmasan vannak kapcsolva olykép, hogy a dró­tokat ért rángások esetén a fékező hatás csak fokozatosan fejti ki teljes hatását. E célt pl. azáltal érhetjük el, hogy a fék­korong és a. drótosé ve közé egy órarúgó szerű spirális rúgót iktatunk, amelynek belső vége pl. a csévetengelyhez, külső vége pedig az (s) fékkoronghoz van erő­sítve. A 8. ábrán (t) jelenti vázlatosan 0 rúgót, mely a drótoknak szakadását siker­rel megakadályozza. A (h) hurokverő a (k) sínhez van erő­sítve, mely a hurokfogó irányában, ill. a drótok hosszirányában ide-odamennő len­gőmozgást végez. E (k) sín, illetve léc holtjárás közbeiktatásával (1) rudazat és (m) rúgó útján kapcsolódik a (g) késhez. Az (m) rúgó a (g) kést állandóan vissza­húzott helyzetében igyekszik megtartani, viszont a (k) sín hátra mozgásakor aa nekiütközik az (1) rúd fejének és ekkor magával viszi a rudat és vele együtt a (g) kést. mely ez előremozgása alatt a hurkot felvágja. A 13—16. ábrák szemléltetik a nyers go­lyók nyírására szolgáló gépies berende­zést. A nyers golyókat egyenként egy gyorsan forgó (4) tövisre húzzuk fel és e (4) tövissel egy forgó supporton nyugvó (5—6) riyírókészülék működik együtt, mely forgó snpport olykép állítandó be, hogy annak forgástengelye keresztül hatoljon a nyirandó golyó középpontján, míg a nyíró­élcknek a forgástengelytől való távolsága a nyirandó golyónak sugarát szabja meg. Maga a (4) tövis, melyre a nyers golyó­kat gyűrűs famagj tiknál fogva felhúz­zuk, lényegileg esztergapadokra emlékez­tető módon van forgathatóan ágyazva és meghajtva. A 14. és 15. ábrák mutatják a (4) tövist munkahelyzetében, amelyből a (14. ábrán pontozottan fel tüntetett helyzetébe fel for­gatható, amelyben a (4) tövis eltávolo­dot a nyírókészüléktől és ilykép a készre nyírt golyót egy nyirandó golyóval a nyírókészülék leállítása nélkül könnyen kicserélhetjük. A tövisnek a munkahely­zetéből való eltávolítása igen sokfélekép pen történhetik. A jelen példánál a tövis (12) forgástengelye (13) karok útján leng­hetően van a (11) liajtótengely körül el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom