92105. lajstromszámú szabadalom • Önműködő karomkapcsoló vasuti járművek számára
— 2 — körül forgatható. U-alakban meghajlított (5) szerv alakjában van kiképezve, melynek egyik szára a vonórúd felvételére szolgáló füleccsel van ellátva, míg másik, 5 lapos (9) szára a (2) akasztó-ék oldalirányú (8) kivágásába kapcsolódik. Az (5) kiváltó szerv (9) részének korvonalai és a (2) akasztóék (8) kivágásának határoló élei úgy vannak megválasztva, liogy az (5) ki-10 váltó szervnek az óramutató járásával ellenkező értelemben való elforgatásánál a mellső vagy kapcsoló helyzetben levő (2) akasztó-ék visszacsúszik, miközben külső oldalán kiképezett (18) vezető kiszögelésé-15 vei a kapcsolófej külső falazatában kiképezett, hátrafelé rézsútosan emelkedő vezetőhornyon végigcsúszik. A kiváltó szerkezetnek szabadon bocsájtásánál az akasztó-ék önsúlya az (5) kiváltó szerv-20 nek az óramutató járásával egyező irányú visszaforgatását indítja meg, melynek következtében az ék (18) kiszögelése a (19) vezetőhorony felső pereméből vízszintes irányban előre elágazó tasakalaku (20) ki-25 vágásba lép be (4. ábra). Megfelelő állásban a rekesztőlielyzetben van. Ezenkívül az (5) kiváltó szerv (9) emelőjének alakja úgy van megválasztva, hogy ez a rész, a (8) kivágással együttműködve, a (2) 30 akasztó visszafelé mozgását határolja. Ha a (2) akasztó-ék a kapcsolóhelyzetbon van és ha a kapcsolót oldani akarjuk, akkor valamely, az (5) kiváltó szerv lülecsé.be kapcsolódó vonószerv (lánc, vonórúd 35 stb.) segélyével, a kiváltó szervet az óramutató járásával ellenkező irányban elforgatjuk; a (9) emelő ezt a forgást az akasztó-ékra viszi át és miközben a (9) emelő (12) pereme (7. ábra) az akasztó-ék 40 (8) kivágásának (15) peremére támaszkodik (8. ábra), ez az ék a mellső, azaz kapcsolási helyzetből visszahuzatik. A (18) vezető kiszögelés emellett rézsútosan emelkedő (19) vezető horonyban fel-45 felé csúszik. A (9) emelőnek elforgatása és a (2) akasztó-éknek ezáltal előidézett csiiszómozgása folytán végül a (9) emelőnek (11) pereme (7. ábra) a (8) kivágás (14) éle alá kerül (9. ábra). A (2) akasztó-ék ebben 50 a pillanatban úgyszólván a (9) emelő (11) peremére van felfüggeszt ve. Az ék sajátos alakítása mellett, az éksúly azt eredményezi, hogy az ék hátrafelé visszaforogni igyekszik, vagyis, ha a 2. és 55 8. ábrák szerinti helyzetet vesszük alapul, az óramutató járásával ellenkező értelemben igyekszik elforogni; ez arra vezet, hogy a (18) kiszögelés abban a pillanatban, amelyben arra a helyre kerül, ahol a (19) horonynak felső vezetőélét a (23) 60 kivágás megszakítja, ebbe becsappan. Egyúttal a (9) emelőnek visszafelé forgatása határolva van. A (2) akasztóék a kiváltó szerkezet szabadon engedésénél a (18) vezető kiszögeléssel a (20) kivágásba 65 csúszik és most már a rekesztőhelyzetben van, melyben a kapcsolási zár meg van szüntetve és az is marad. Ezen a helyen már most azonnal vagy akkor, amikor annak szüksége fellép, a járműveket egy- 70 mástól eltávolíthatjuk. A kapcsoló, önmagától, nem térhet vissza a kapcsolási helyzetbe. Hogy a rekesztő vagy kapcsoló helyzetben lévő akasztó-éket arra indítsuk, hogy két kapcsolófej egymásba fog'ódzásá- 75 nál az említett helyzetekből hátráljon, hogy azután a kapcsolási helyzetben előremozogjon és az oldalfelületével az ellenfej akasztó-éke mellé illeszkedjék, az akasztóék keskeny homlokfelülete meg van törve. 80 Ezáltal az ék hátrálása meg van könnyítve (5. ábra). Hogy az akasztó-éknek a rekesztő helyzetből (2. ábra) való visszaszorítását is megkönnyítsük, az éknek megtört keskeny homlokfelülete alsó részében hátra- 85 felé rézsútosan le van vágva, úgyhogy a (17) rézsútos felület keletkezik (10—11. ábra). A rekesztőhelyzetben lévő akasztóék, ütközéskor, az ellenfej éket útján, a (17) felület felé visszaszon'ttatik, úgyhogy 90 a (18) vezető nyúlvány a (20) kivágásból kilép és a (19) vezetőhoronyban, az ék előrecsúsznsának megfelelően, lefelé csúszik. Emellett az egyik fejnek akasztó-éke a másik fej ékére támaszkodik és a kap- 95 csolási zárás biztosítva van. Szab«(ialm i igények: 1. önműködő karomkapcsoló vasúti jár művek számára, a kapcsolófejben elrendezett és ennek hosszirányában el- 100 csúsztatható akasztó-ékkel jellemezve azáltal, hogy a vezető kiszögelések és vezetőfalak útján oldalirányú elcsúszások ellenében védett (2) akasztó-ék (8) öböllel van ellátva, melynek határoló 105 peremei oly vonal szerint haladnak, mely a (4) csap körül forgatható kiváltó szerkezetnek a (8) öbölbe kapcsolódó göríliilőemelőszerü (9) szervével akként működik együtt, hogy a biztosító és a 110 kiváltó szerkezetnek az egyik irányban való elforgatása folytán, a kapcsolóhelyzetből visszahuzatik és megemeltetik, ligyhogy fölfíiggesztési pontjának áthelyezése folytán, önsúlyánál fogva, 115 előreesik és a rekesztő helvzetet veszi fel. 2. Az 1. igényben védett karomkapcsoló