91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

— 9 -rajzokból kitűnik, főleg azáltal érünk el. hogy mindezen alkatrészek egymáshoz csatlakozó, különböző irányú és hajlású, alakváltozások ellen nagy ellenállási nyo-5 matekot nyújtó, több felület szerint vannak kiképezve. Hogy az üresjáratnál ós egyéb mozgásoknál is csak kevés energia menjen veszendőbe, a felcsapódási tehetetlenségi tömeg mozgását vezérlő süvegelő ket, amint ezt már ismertettük, a gyújtó tokjában vezetett hüvelyek részei gyanánt képezzük ki. A fentieket szem előtt tartva, tehát elérhetjük, hogy a felcsapódási tehetetlen-L5 ségi tömeg nagy üresjárata azzal a hatással jár, hogy a gyujtószeg a gyutacshoz még nem kemény felcsapódás esetében is nagy energiával érkezik, illetve hogy a gyujtószerveknek a gyújtás alkalmával a !0 gyújtási ellenállások legyőzésére elégséges energia áll rendelkezésre. A gyujtószerveket mozgató alkatrészek merev kiképzése gondoskodik arról, hogy ezen energia a gyújtásra lehetőleg veszte-15 ségek nélkül hasznosíthassék. Ezen részek jó vezetése pedig azt eredményezi, hogy a mozgás, a súrlódás és egyéb oly ellenállások lehető kiküszöbölésével megy végbe, melyek az alkatrészek beszorulása iO vagy ferde beállása által adódhatnának. A süvegek nagyobb mértékű meggörbítése a szélek felé pedig azt eredményezi, hogy a gyutacs megszúrása az üresjárat sebességéhez képest megnövelt gyujtó-S5 szegsebessóggel és a felcsapódási tehetetlenségi tömeg energiájának tökéletes hasznosításával megy végbe. A gyujtószerveket hordó két hüvely viszonylagos helyzete a különböző pillana-ÍO tokban az la—4b. ábrákon látható. A különböző golyóhelyzeteket a (c—a—b), illetve (c— a'—b') vagy az (ml"—a"—m5") vonalak jelölik. Az ezen vonalak által megadott forgásfelületek az összes golyó-L5 helyzetek középpontjainak geometriai helyét adják meg, mely golyóhelyzetek a hüvelyek megfelelő viszonylagos helyzetének felelnek meg. A hüvelyeknek a 4b. ábrán feltüntetett helyzete számára ezen>0 kívül a 6. ábrán a (c"—al"—a2"—b") forgásfelülettel tüntettük fel, mely az összes golyóvéghelyzetek középpontjainak geometriai helyét az (m)-mel megjelölt eredeti helyzethez viszonyítva, a gyujtó»5 szeg teljes beszúrása után adja meg. Hogy az üresjárat már a lövedék felosapódása előtt el ne tűnjék, illetve hogy a felcsapódási tehetetlenségi tömeg, valamint a vezetőhüvelyek egészen a felcsapódás pillanatáig megmaradjanak eredeti 60 helyzetükben, a külső hüvelytérben a (G) üresjáratú rúgót rendezzük el (3. ábra). Ezen rúgó igen gyengére van méretezve, hogy a felcsapódás alkalmával a ri'igó megfeszítése által túlságosan sok energia 65 ne menjen veszendőbe. A gyújtó biztosított állapotában (lb. és 2b. ábra) ezen üresjárati rúgó a rajzon feltüntetett foganatosítási példánál meg van feszítve és a rúgó csak a lövedék biztosításáiiak oldása 70 után tágul ki. Eközben a (G) rúgó, mint azt már jeleztük, az (I) zárólemez segítségével (2a. és 2b. ábra) a lövedékből a hajítási biztosítás részeit is kidobja és ezután a lövedéket újból elzárja (3b. ábra), 75 hogy a lövedék még repülés közben és a felcsapódás alkalmával is egészen a robbanásig külső behatások ellen védve maradjon. Az (I) zárólemez annyira megnövelhető, hogy a lemez széle a (Dl) szá- 80 rak horogszerűen kiképezett végére támaszkodjék (2b. ábra), ami által az (I) zárólemez a biztosított lövedékben a (Dl) szárak és a (C) süveg közötti fontos összeköttetés megbízhatóságát önmaga is biz 85 tosíthatja, Ezenkívül a (G) üresjárati rúgó az (I) zárólemezzel együtt a rajzon feltüntetett elrendezésnél a biztosítási alkatrészeket is rúgófesaültség behatása alatt tartja, ami által véletlen szabály- 90 ellenességek is kiküszöböltetnek. A rajzon feltüntetett, üresjárati rúgóval ellátott foganatosítási alaknál az üresjárat közben felhalmozódott energia tulajdonképpen a f elcsapódási tehetetlenségi 95 tömeg mozgási energiája. A nagy üresjárat számos előnye megmarad azonban azon esetben is, ha a felcsapódási tehetetlenségi tömeget oly rúgóval (akkumulátorrúgóval) hozzuk kapcsolatba, mely az 100 üresjárat alkalmával a felcsapódási tehetetlenségi tömeg mozgása által megfeszül és mely az ezáltal felvett feszültségi einergiát azután a gyújtás alkalmával a gyujtószervek mozgása számára leadja. 105 Az ilyen rúgó a felcsapódási tehetetlenségi tömeget pl. eredeti helyzetében tarthatja meg, ezenkívül pedig a gyujtószervek viszonylagos mozgását előidézni törekvő hatást is kifejtheti, mely hatás no kifejtésében azonban a gyujtószervek számára alkalmazott elreteszelés által van megakadályozva, mimellett ezen elreteszelés ugyancsak a felcsapódási tehetetlenségi tömeg üresjárata közben az aikku- 115 mulátorrúgó egyidejű megfeszítésével oldatik. A nagy üresjárat számos más tekintet-