91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

helyzetét azon pillanatban mutatja, amelyben a gyujtószeg csúcsa a gyutacs íelületével éppen érintkezésbe jut; a 4b. ábra a 4a. ábrához hasonló hossz-5 metszet, mely azonban a gyújtórészek helyzetét a gyujtószegnek a gyutacsba való teljes beszúrása utáni pillanatban mutatja. Az 5. áíbra a 4a. és 4b. á'bráhcz tartozó 10 diagrammokat mutat, A 6a., 6b., 6c., 6d., 6e. és 61'. ábrák a gyújtási folyamatnál adódó sebességi diagrammokat tüntetnek fel. A 7a. ábra a gyújtónak a 3. ábra 7a—7a 15 vonala mentén vett, fél .keresztmetszete, a 7b. ábra pedig magának a gyújtónak fél í'elűlnézeíte a szállítási biztosítás elhagyásával. A 8. ábra a gyújtó hajítási biztosításának 20 felűlnézete, míg" a 9a, ábra ezen hajítási biztosítás fél oldalnézetéit, a 9d. áibra pedig a 8. ábra 9b—9b vonala mentén vetít, fél hosszmetszetét mutatja. A 25 10a. áíbra a hajítási biztosítás fél hosszmetszete, mely ezen biztosítás részeinek helyzetét a gránát hajításának befejezése, illetve a hajítási biztosítás tulajdonképpeni kioldásának megkezdése pillanatában 30 mutatja. A 10b. ábra a 10a- ábrához hasonló fél hosszmetszet, mely azonban a hajlítási biztosítás részeinek helyzetét a tulajdonképpeni kioldási mozgás befejezése utáni 35 pillanatban mutatja. A 11. ábra a szállítási biztosítás egyik .részletét mutatja. A.z összes ábrákon a gyújtószeget .(B2)-vel, a gyutacsot pedig (E)-vel jelöl-40 tük. Ezen két rész képezi azon gyujtószerveket. melyek a gyújtás alkalmával egymáshoz képest eimozgatandók. Ezen el•mozgás alkalmával a gyujtószeg a gyutacsba sziir és eközben a gyujtószegnek 45 le kell győznie azon gyújtási ellenállást, melyet a gyutacs a gyujtószeg általi be-Iszúrás ellenében kifejt, A rajzokon gyujtószervek gyanánt gyujtószeget. és gyutacsot csak példaképen adtunk meg és a 50 gyakorlatban ezek helyett tetszőleges más két gyujtószerv alkalmazható, pl. egy-máson súrlódó két alkatrész, mely részek viszonylagos ehnozgásuk alkalmával a gyújtást idézik elő, stb. 55 A gyujtószervek fentemlített viszonylagos elmozgását, az úgynevezett gyújtási mozgást a rajzokon feltüntetett foganaisítási példánál az (A) golyó idézi elő, ha a 3. ábra szerint oldott biztosítású lövedék felcsapódik. Az (A) golyó tehát az úgy- 6, nevezett felcsapódási tömeget képezi, mely a lövedék felcsapódása alkalmával tehetetlenségénél fogva a felcsapódás irányában tovább mozog és ezen mozgása által a gyujtószerveknek egymáshoz képest (j való elmozgását idézi elő. Golyó helyett természetesen tetszőleges más forgástestet vagy tetszőleges alakú felcsapódási tömeget is alkalmazhatunk. A felcsapódási tömeg lehet pl. gyűrűalakú vagy pedig több 7 részből állhat, vagy esetleg lazán egymás mellett fekvő szemcséikből, sőt a határfalak tömítő elzárása esetén folyadékból is képezhető. A. rajzon feltüntetett foganatosítási pél- 7 dánál az (A) golyót két süvegszerű (B) és (C) fal közé ágyazzuk. Ezen süvegek egymáshoz képest a tengely irányában elcsúsztathaíóan vannak elrendezve. A (B) süvegen a (B2) gyujtószeget rendez- 8 ziik el, melyet a (B) süveg lemezéiből előnyösen rajzszeghez hasonlóan szúrunk és hajlítunk vagy pedig tölcsér alakjában sajtolunk ki, míg az (E) gyutacs a (C) süvegen van rögzítve. Az (A) felcsapódási 8 tehetetlenségi tömegnek az la. és lb. ábrán feltüntetett kiindulási középhelyzetéből való bármily irányú és bármily mértékű kimozdulása a két (B), (C) süveg egymástól való eltávolodását idézi elő, 9 miköziben a két (B2), (E) gyujtószerv egymásthoz közeledik és elégséges mértékű 'kimozdulás által a gyújtást idézi elő. A felcsapódási tehetetlenségi tömeg" és a (két gyújtószerv közötti kapcsolat a raj- 8 Kon példaképen feltüntetett kiviteltől eltérő is lehet, lényeges csak az, hogy a felcsapódási tömeg mozgása a gyújtószerveiknek a gyújtáshoz szükségelt viszonylagos elmozgását idézze elő. Így pl. a (B2) 1 gyújtószeg a (B) süvegtől elkülönítetten is elrendezhető, amikor is a (B2) gyújtószeg a (B) süvegtől imozgását csak a gyújtás alkalmával pl. ütközés útján nyerheti. 1 A. rajzon feltüntetett fogantosítási példánál az (E) gyutacs a felcsapódási tehetetlenségi tömeget vezérlő (C) süveggel azáltal van összekötve, hogy a (D2) gyutacságy a (C) süveggel mereven összekö- j tött (D, Dl) vezetőhüvelyen van, elrendezve. Ezen vezetőhüvely áll a (D) süvegszerű részből, melyből a felfelé nyúló (Dl) szárak indulnak ki, melyeik a (C) süveggel tetszőleges módon, pl. a (Cl) bajo- ] nettzárak útján vannak összekötve. A (D2) gyutacságyat célszerűen a vezetőhüvely lemezéből húzzuk, illetve sajtol-