91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

- 3 — juk, úgyhogy a gyutacságy és annak tar­tója, a (D, Dl) vezetőhüvely, egyetlen szerkezeti darabot képez. A (Dl) szárak szánna tetszőleges, pl. 4 vagy 6. 5 Az (A) felcsapódási tehetetlenségi tö­meg (B) vezérlősüvegének kerületéből a (D) süveghez hasonlóan a (Dl) szárak szá­mával azonos, de egyébként tetszőleges számú (Bl) szár indul ki (7a. ábra), mely 10 (Bl) szárak felső végükön a (K) zárógyű­rűt hordják (la—4b. ábra). A rajzon fel­tüntetett foganatosítási alaknál a (B) sü­veg a (Bl) szárakkal egyetlen közös le­mezből áll, míg a (K) zárógyűrű a (Bl) 15 szárak végeivel a (K3) bajonettzár útján van összekötve, a (K) zárógyűrű azonban a (B) süveggel és (Bl) szárakkal közös lemezből is készülhet. Amint az 1. ábra alapján megállapít-20 ható, az (A) tehetetlenségi tömegnek az 1. ábrán feltüntetett kiindulási középhely­zetéből való bármily irányú kimozdulása, amilkor a (B) és (C) süvegek egymástól való eltávolodását idézi elő. ezzel egyide-25 jűleg egyrészt a (B) és (D) süvegeket, vagyis a (B2) gyújtószeget és az (E) gyu­tacsot. másrészt pedig a (C) süveget és a (K) zárógyűrűt is egymáshoz közelíti, mi­után a (D) süveg a (C) süveggel, a (K) 30 zárógyűrű pedig a (C) süveggel egyetlen merev darabot képez. Nyilvánvaló to­vábbá, hogy a (B) és (D) süvegek közötti •tér változásalival a (C) süveg és a (K) gyűrű közötti tér változásai tökéletesen 35 azonosak és azoknak tulaj donképen tükör­képét képezik. A (B) süvegből, (Bl) szárakból és (K) gyűrűből álló alkatrész egyrészt és a (D) süvegből, (Dl) szárakból ós (C) süvegből 40 álló alkatrész másrészt tulaj donképen egy­egy, az (R) gyújtótokban a tengely irá­nyában elmozgatható és a gyújtószerve­ket vezető oly hüvelyt képez, melynek kö­penye kivágásokkal vagy ablakokkal van 45 ellátva, miáltal a (Bl), illetve a (Dl) szá­rak adódnak; ezen két vezetőhüvely egy­mással az (A) tehetetlenségi tömeg közbe­iktatásával oly láncszemek módjára kap­csolódik, melyek nem a szokásos kétszár-50 ral, hanem töíbb, pl. 4—6 szárral bírnak, azaz a (B) süveg vezető-hüvelyének (Bl) szárai a (D) vezetőhüvely köpenyén ki­vájt ablakokon át nyúlnak és fordítva. A rajzon feltüntetett foganatosítási pél-55 dánál a (C) és (B) süvegek szimetrikus kiképzésűeik, azonban a két süveg egyen­lőtlenül is kiképezhető, pl. a (C) süveg la­posabb lehet a (B) süvegnél vagy for­dítva, miátal a rendelkezésre álló tér vagy a felesapódásnál felépő erők jobb kihasz- 60 nálása biztosítható. Hogy a láncszemek mód-járta egymásba kapcsolódó vezetőhüvelyek viszonylagos hosszirányú elmozgásuik alkalmával egy­máson ne súrlódjanak, továbbá az össze- 65 szerelés megkönnyítése céljából az emlí­tett két hüvely az (R) gyújtótokban el nem forgathatóan van vezetve; ezt pl. az­láltal érhetjük el, hogy a vezetőhüvelye­ken, illetve (B) süveget vezetőhüvellyel 70 mereven összekötött (K) zárógyűrűn pl. kisajtolás által a (D4), illetve (Kl) büty­köket képezzük ki, melyek az (R) gyújtó­tokban kiképezett (Rl) hosszhoronyba kapcsolódnak (7a. és 7b. ábra). Hogy a 75 (Dl) és (Bl) szárak, különösen pedig azok éled az (R) gyújtótolt belső felületén ne súrlódjanak, a (Dl) ós (Bl) szárak kiugró (D5), illetve (B5) borda felülettel vannak sajtolva (7a. ábra), miáltal a vékony le- 80 mezlből készült hüvelyek merevsége is fo­koztatik. A lövedék (U) tokja tetszőleges anyag­ból és tetszőleges alakban készülhet, kü­lönösen kézigránátok számára azonban elő- 85 nyös a toknak lemezből tojásalakban való sajtolása és húzása. A takon előnyösen az (ül, TJ2, U3 és U4) bordákat vagy kidu­dorodásokat slajtoljuk ki, melyek a vékony lemezből való tokot kimerevítik és egyút- 90 tal a lövedék felcsapódása alkalmával a lövedék fajlagos súrlódási ellenállását nö­velik. A tok egyik (XJ3) kidudorodását elő­nyösen gyűrűalakúan képezzük ki, úgy­hogy az azon esetben, ha a kézigránátot 95 kivételesen csőből kívánjuk kilövetni, a csőben a tömítést eszközölheti. Az (U1— U4) bordák alakja oly módon is kiképez­hető, hogy a bordák a lövedéket repülése közben vezérlik. A gránát (TJ) tokja hen- 100 geres vagy kúpos (XJo) nyakrészben vég­ződik, melynek segélyével az (U) tok a gyújtó (R) tokjával van összekötvei. Ez utóbbi ezen célból kifelé visszahajlított, előnyösen kúposán szélesbedő (R3) perem- 105 ben folytatódik, mely az (U) gránátok (U5) nyekrészére illő (R4) nyakrészben végződik. Az (U5) és R4) nyak részek egy­mással való összekötését tetszőleges, eset­leg ismert elemek, pl. csavarmenetek se- 110 gítségével eszközölhetjük. (Y) a robbanó anyag, melyet célsze­rűen az (U) és (R) tokok között adódó üreget kitöltő sajtolt test alakjában al­kalmazunk. 115 Az (R) gyújtótok belső része a toknál kisebb átmérőjű (R2) nyakrészben végző­dik, mely az (X) robbanó hüvely ágya-91997

Next

/
Oldalképek
Tartalom