91976. lajstromszámú szabadalom • Vándor méhkaptár

2. ábra a kaptár fenék részének távlati képe, 3. ábra a kaptái' oldalnézete, részbeni függélyes metszete és pedig az ábra felső 5 részében, a kaptár középsíkján át, míg az ábra középrészében a metszősík a kaptár oldalfalának síkjába esik, a 3ct. cl I) Tel cl kaptártető középsíkján át eszközölt részleges metszet, a 3. ábra sík-10 jára merőleges irányban. A 3b. ábra részlet, a 4. ábra a kaptár oldalnézete a méztár lecsúsztatott állapotában. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó felülnézet, a 15 6. ábra a kaptár alsó részén át eszközölt keresztmetszet, a 7. ábra egyetlen keret távlati képe, a 8. ábra a kaptár felső részének részletét mutatja távlatilag, 20 9—10. ábrák végül részleteket tüntetnek fel. A kaptár maga két egymásra rakható (b, c) fiókból és a felső fiókra illeszkedő (d) tetőből áll. Az alsó, fenékkel bíró (b) 25 fiók alkotja a költéstárt, míg a felső, fenéknélküli fiók a móztárt alkotja. Mindkét fiók alsó részéhez, valamint a tetőhöz elől-hátul egy-egy (g) ellenzőlap van (h) csuklópántok segélyével erősítve, 30 melyek lefordított használati helyzetükben (j) fordítóreteszekkel rögzíthetők. (1., 3. és 8. ábrák.) Mindegyik (g) ellenzőlapban ferdén felfelé irányuló (i) hosszrés van, amelyeken át szükség esetén szel-35 lőztetóst végezhetünk anélkül, hogy a kaptár belsejébe fény hatolhatna. Ez ellenzőlapoknak további rendeltetése', hogy a kaptár részeit oldhatóan egymáshoz rögzítse, E célból az ellenzőlapok belső olda-40 Iából (z) csapok nyúlnak ki, melyek a fiókok megfelelő (x) bemélyedéseibe hatolnak be. A 8. ábrából világos, hogy midőn a (g) ellenzőlapokat a (j) fordítóreteszekkel záróhelyzetükben rögzítettük, 45 ugyanakkor az egymásba kapcsolódó (z, x) részek révén rögzítettük egymáshoz a (d) tetőt és (c) fiókot, illetve a (e) és (b) fiókokat. A (j) fordítóreiteszek elfordítása ós a (g) ellenzőlapoknak felforgatása 50 után, tehát a kaptár (b, c, d) részei között a kapcsolat megszűnt és azok szétszedhetők. Az alsó ellenzőlapoknál természetesen a (z, x) részek elmaradhatnak. Minden egyes (g) ellenzőlap mögött egy-55 egy, a kaptár szélességének megfelelő négyzet keresztmetszetű (k) betétléc van elrendezve, mely (1) hosszréssel van ellátva, míg e hosszrés egyik oldala (m) drótszövettel van borítva. E (k) lécek mindenkori helyzetük szerint szellőzésre 60 vagy pedig a (g) ellenzőlapok mögötti tér elzárására szolgálnak. A 8. ábrán feltüntetett helyzetben e lécek szellőzésre szolgálnak, mivel ekkor az (i) résen, (m) szitaszöveten és (1) résen át levegő juthat a 65 kaptár belsejébe. Ha viszont e (k) léceket a kaptárból kiemeljük és 90°-kai elfordított helyzetben helyezzük vissza, pl. olykép, hogy az (m) szitaszövet felfelé nézzen, akkor a (k) léc a (g) ellenzőlap mö- 70 götti nyílást elzárja. A 8. ábrán látható módon e lécek mindkét helyzetükben leszorítják az (s) kereteknek füleit, melyek a (v) sínen nyugszanak fel. Ha a (g) ellenzőlapot megemeljük és a (k) lécet el- "5 távolítjuk, úgy az ilykép szabaddá váló nyíláson át könnyen ellenőrizhetjük a méhek munkáját. Az (m) rostaszövet vagy szitaszövet a méheknek az (1) réseken át a szabadba való jutását akadá- 80 lyozza meg. A (b, c) fiókok oldallapjainak egymásra illeszkedő (13, 14) felületrészei, valamint a (e) fiók és (d) tető oldallapjainak egymáshoz csatlakozó, illetve egymáson felfekvő (11, 12) részei lejtősen van- 85 na.k kiképezve. E lejtős kiképzés folytán, ha a (b, c), illetve (e, d) részeket egymáshoz képest elcsúsztatjuk, úgy azok a magasság irányában távolodnak egymástól. Ezáltal növekedik a részek közötti 90 köz ós az elcsúsztatás közben nem nyomhatjuk agyon a keretek tetején esetleg tartózkodó méheket. Eddig a kaptárrészeket egyszerűen egymásra helyezték, míg a találmány szerint egymásra csúsztat- 95 juk, mikor is a részek közötti tér, a csúsztatás arányában, fokozatosan csökken és a méheknek idejük van arra, hogy a folyton szűkülő térből a keretek közé bemenekülhessenek. 100 A (d) tető aránylag könnyű és ilykép könnyen emelhető le a (c-) fiókról, illetve helyezhető arra vissza. A (c) fiókban vannak azonban a mézzel telt keretek, miért is ez igen nehéz. Eddig előzetesen kivették 105 a fiókból a mézes kereteket, hogy a fiókot könnyebben lehessen leemelni. A találmány szerint az alsó (b) fiók hátlapjához, miután előzőleg a felső (e) fiók alsó elleiiaőlapját felemeltük, hozzákapcsoljuk no a (17, 16) csúszta.tóbakot, mely a (13) lejtős felületeknek folytatását alkotja, úgyhogy a 4., 5. ábrákon látható módon arra az aránylag nehéz (c) fiók a mézes keretekkel együtt könnyen felcsúsztatható, 115