91976. lajstromszámú szabadalom • Vándor méhkaptár

- 340 — ami után a (b) fiók kereteihez könnyen hozzáférhetünk. A (16, 17) bak lényegében egy felső (16) keretből áll, melynek egyik (19) összekötőoldala az ellenzőlap helyére i illik és a (j) fordítóreteszekkel rögzíthető helyzetében, míg a (16) keretoldalak és a fiókoldalfalak között megfelelő ferde (20) illeszkedési felületek vannak kiképezve, amelyek a (16) keretnek a fiókhoz képest ) való oldalirányú elcsúszását megakadá­lyozzák. A keret külső végéhez (18) át­menőtengely körül elforgathatóan és elő­nyösen a (16) keret síkjába beforgatha­tóain vannak a (17) támasztólábak meg­j erősítve. Minden egyes fiók homlokfalán közvet­lenül a (v) kerettartósín alatt van egy­egy (n) kijárónyílás, mely (o) bádogtoló­kával (10. ábra) szabályozható. Ha utóbbi­) nak résalakú (p) bevágásai lefelé vannak fordítva, úgy azokon a méhek szabadon ki- és bejárhatnak, míg ha az apró (r) lyukakkal fordított részt fordítjuk lefelé, úgy ezek a ki járónyílást elzárják és i csakis a kellő szellőztetést biztosítják. Az (s) kereteknek oldalaiból (t) szögek nyúlnak ki, amelyek a kereteknek egymás­tól való szabályos távolságát biztosítják (6., 7. ábrák). Azon célból, hogy az utolsó ) keret könnyen legyen behelyezhető és be­helyezése után az összes keretek feszesen álljanak, a fiókok alsó részében ékalakú (y) orrok (6. ábra) vannak kiképezve, me­lyek az utolsó keretnek könnyű behelye­zi zését biztosítják, mivel azt csak akkor szo­rítják a többi kerethez, ha az utolsó keret már teljesen be van tolva, illetve az az (y) orra már ráfutott. A (v) tartósínnek egyik vége hasonló célból a (v") helyen } ferdén felfelé hajlik. A (b) fiók fenéklapján van a (15) tisz­títónyílás, mely a (8') vezetékben elmoz­gatható (9) tolókával részben vagy telje­sen elzárható, aszerint, amint a tolókának j tömör vagy pedig (10) áttörésekkel el­látott részét csúsztatjuk a tisztítónyílás fölé, illetve alá. Az (s) keretek léceinek oldalaiból még a kengyelalakban meghajlított (u) huzalok ) is kinyúlnak, amelyek az egyes keretek­nek saját síkjukban való eltolódását gá­tolják meg. A (d) tető közepén van a (3) etető- és szellőzőnyílás, melynek alsó részén (8) ve­)• zeték van, amelybe a 3b. ábrán látható (9) zárótolóka illeszthető akkor, ha e nyílást teljesen el kívánjuk zárni. E nyílás alatt ugyancsak vezetékben eltolhatóan van az (5) etetővályu, melyben hosszirányú (8) lécek vannak elrendezve. E lécek felső 60 széle mélyebben fekszik a vályú oldal­falainak felső szélénél, úgyhogy ha a (3) etetőnyíláson át szájával lefelé fordított (7) palackot vezetünk be, úgy az felfek­szik a (6) léceken és ismert módon állán- 65 dóa,n pótolja az etetővályuból elfogyott folyadékot. A (3) etetőnyílásnak a (d) tető felső lapján túlnyúló pereme van, mely körül a (4) zárókupakot helyezhetjük olyankor, ha etetni nem kívánunk. Az 70 etetővályu oly távolságban van a tető alatt elrendezve, hogy két hosszoldala felől annak folyadékkal telt részéhez a méhek szabadon hozzáférhetnek. A (d) tető felső része, valamint az alsó 75 (b) fiók fenéklapja olykép vannak kiké­pezve, hogy az egyik kaptár fenékrészével ráhelyezhető a másik kaptár tetőrészére és ez egyszerű ráhelyezés által oldal­irányú eltolódások ellen biztosítva van. 80 E cél igen sokféleképen érhető el, legegy­szerűbben azáltal, hogy a tető- és fenék­részeken egymásnak megfelelő, ill. egy­másba illő kiugrások, ill. bemélyedések vannak. Jelen példaképeni kiviteli alak- 85 nál a (d) tetőn, annak négy sarkában, elő­nyösen négyzetkeresztmetszetű kiugrások vannak, melyek a fenékrészhez erősített (f) lécek szabad végei közé illeszkednek be és ezáltal rögzítik oldhatóan és bizto 90 sítják elcsúszás ellen az egymásra helye­zett kaptárakat. E rögzítési mód nem akadályozza meg a kaptárak közötti lég­keringést. Ismeretes, hogy az eddigi kaptáraknái a 95 felső fiók és a tető között 10 mm-es rést, ill. távolságot szoktak hagyni. A talál­mány szerint e távolság nagyobb, kb. 2^-szer akkora, azon célból, hogy egyfe­lől az (5) etetőtálca elférjen, másfelől pe- 100 dig vándorlás közben elegendő hely le­gyen a légáramlás számára. A kaptárhoz tartozik még egy a rajzon fel nem tüntetett és a kaptár belvilágá­nak megfelelő nagyságú bádogból, vagy 105 kéregpapírból készült lemez, melyet az alsó vagy felső fiók kereteire helyezhe­tünk és ezáltal elválaszthatjuk egymás­tól a két fiók terét, vagy pedig elválaszt­hatjuk a tető alatti űrt a felső fiók méz- 110 terétől. Az ismertetett vándorméhkaptárnak használati és alkalmazási módja a követ­kező: A méhcsalád fejlődésének ellenőrzése 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom