91968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marhatakarmény előállítására

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J||jjm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91968. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Eljárás marhatakarmány eló'állítására. Grelck Vilmos mérnök St. Paul (Minnesota, É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 15-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1924. évi november hó 5-ike. A jelen találmány tartós, nem romló marhatakarmány előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. E takarmány főalkatrészét kicsirázott gabona képezi, friss, 5 nem szárított állapotban, mely a gyökér-és levélcsirákat is tartalmazza. A maiátázott gabona és főleg ennek csirái, friss állapotban, tudvalevőleg vitamint és nagy tápértékű egyéb alkatrészeket tartalmaz-10 nak. Kicsirázott gabonából marhatakarmány előállítására szolgáló ismert eljárásoknál a gabonát csak rövid idővel felhasználása előtt szabad kicsirázni engedni, mert ltii-15 lönben a kicsirázott gabona, rothadást okozó erjedés folytán, hamar megromlik. Az ilyen marhatakarmánynak konzerválására eddigelé használt módszerek a káros csirákkal együtt a vitamint is elpusz-20 tították, ami a takarmányt biológiai szempontból kisebb értékűvé tette. A jelen találmány megszünteti ezt a hátrány. Az eljárás abból áll, hogy a gabonát kicsirázni engedjük és azután he-25 löle, vegyi folyamat útján, a keményítőalkatrészeket kivonjuk, mire az így kapott masszához valamely konzerváló szert, pl. tejsavat teszünk. A keményítő-alkatrészek ezen kivonása, a találmány sze-JO rint, pl. úgy történhetik, hogy diastaset fejlesztünk a masszában, mely a keményítőt malátacukorrá alakítja át, mely utóbbi azután könnyen kivonható abból. Biológiai szempontból igen nagy előnye 55 még az eljárásnak, hogy terméke félig szilárd (sűrűn folyó) masszát képvisel. A takarmánynak az említett módon való előállítására a legkülönbözőbb gabonanemek, tehát pl. árpa, búza, zab és hámozatlan rizs stb. használhatók. Az aláb- 40 biakban eltartható marhatakarmánynak árpából való előállítására alkalmas eljárást írunk le. 1000 kg. árpát, 48—60 órán át, vízben áztatunk, mire azt, a malátagyártásból is- 45 mert módon, kiteregetjük és kicsiráztatjuk. Ha a csiragyökerek és levelek anynyira kifejlődtek, hogy a gabonamagvak magja megpuhult, úgyhogy az ujjak közt könnyen szétdörzsölhető, elegendő meny- 50 nyiségü diastase keletkezett. A kicsirázott árpát azután 16.800 kg. vízben áztatjuk. Az így kapott masszát most kb. 75— 88° C. hőmérsékre melegítjük és ezen a hőm érseken tartjuk mindaddig, amig a 55 diastase a kicsirázott árpában foglalt keményítő-alkatrészeket malátacukorrá változtatta át. A keményítő malátacukorrá való átalakulásának befejeződése valamely ismert módon, pl. jódvizsgálat útján, 60 állapítható meg. A folyadék ekkor megközelítőleg 4% malátacukrot tartalmaz. Azokat az edényeket, melyekben ez a malátacukorrá való átalakulás végbemegy, előnyösen szitával vagy kettős fe- 65 nékkel látjuk el, úgyhogy az átalakulás megtörténtével a folyadék leereszthető legyen és az edényekben csak a maghéjak és a csirák maradjanak vissza. Ezeket most dörzsölő malmokba tesszük, melyek- 70 ben kocsonyaszerű masszára dolgozzuk fel. Az így kapott masszához anost, konzerváló szerül tejsavat teszünk, ami a takarmánynak légmentes tartályokban való megőrzését teszi lehetővé annak megrom- 75 lása nélkül. Ehhez a konzerváláshoz kb. 4—6% tejsav elegendő. Az így kapott marhatakarmány sűrűn