91967. lajstromszámú szabadalom • Rezerváló és szabályozó vezérmű, különösen gőzgépekhez

— 317 -mely ekkor tengelyirányban magával meneszti a (10, 10a) csapokat. (Ha állítás nincs, az, egész rendszer, a (12, 13, 14) részek kivételével, az (1) tengellyel együtt 5 körülforog és a göztolattyút vagy más gőzelosztó szerveket hajtja, miközben a (11) gyűrű a (12) gyűrűn belül folytonosan körülcsúszik. Ha a (10, 10a) csapokat az említett módon eltoljuk, akkor a (8, 8a) 10 csavaralakú hasi tékák révén a (4) hüvely a (2) hüvellyel és így az (1) tengellyel ' szemben elforog ós eikkor a (19, 20) orsókat a (17, 18) kényszerpályákon eltolván, az alább ismertetett módon a (26) excenternek 15 az (1) tengelyhez viszonyított, kiivánt elrnozgatását idézi elő. Az úgy a (4), múlt a (2) hüvelyben kiképezett esavaralaJkú hasítékpár célja már most a következő: A 2a. ábrán az (A, A1

) távolság, vagyis 20 a (4) hüvely két csavaralakú (8, 8a) hasítékrészének végpontjai közötti távolság a félkerüietnek, az A—B távolság pedig a 3. ábrán a-val jelölt, alább ismertetendő ama szögnek felel meg, melynek teljes be-25 futása a (26) excenternek a szimmetriikutsan ellenkező (26') helyzetbe való átváltását idézi elő. Képzeljük már most az egész rendszert nyugalomban. Ahhoz, hogy a teljes beállítás a nyugalmi állapot) ban is foganatosítható legyen, vagyis hogy az (A) pont a (B) pontba juthasson, a (8) hasítéknak tulajdonképpen az A—C közzel kellene egyenlő hosszúnak lennie, a (10) csapnak pedig a B—C közzel i5 egyenlő eltolást kellene adnunk. Ha ellenben, mint az fel van tüntetve, a (8) hasíték alatt a (2) hüvelyben is alkalmazunk hasonló, de ellenkező helyzetű (9) hasítékot és mindkét (8, 9) hasítéíkkal a (10) csap kö•0 zösen kapcsolódik, úgy elegendő félakkora hosszúságú hasíték, minthogy csupán arról van szó, hogy a (4) hüvely és a (2) hüvely (illetve az (1) tengely) között viszonylagosan következzék be az említett 5 szögelfordulás; mialatt ugyanis a (10) csap a 2a. ábra- szerinti helyzetből balra, a D pontba tolódik el, azalatt úgy a (8), mint a (9) hasíték baloldali vége közeledik a D ponthoz, mert a képzelt nyugalmi ál-0 lapotlból a (10) csap mindkét (2, 4) hüvelyt elforgatja s így a (8, 9) hasítékok a közös (10) csap hatása alatt egymáshoz kölcsönösen közelednek a 2c. ábra szerinti másik végállásba, ahol is ezen hasítékok jobbol-1 dali végei a kívánt távolságba jutottak egymástól. (A 2b. ábra a középbelyzetet tünteti fel). Ugyanez áll természetesen az alsó (8a, 9a) hasítékrészekre is. A (4) hüvelyben, mint említettük, két (8, 8a) hasíték van és ezekkel (10, 10a) csap-pár kap- 60 csolódik avégből, hogy a (4) hüvely működtetése pontos és biztos módon menjen végbe, míg a. másik, (2) hüvelyben kiképezett (9, 9a) hasítékpár célja, imint említettük, a hasítékihossznak és a (30, 31) emeltyű 65 szükséges kilengési útjának a felényire való csökkentése. Ezt a nyugalmi állapotban való beállítás esetére már láttuk. Ami már most az üzemközben való beállítást illeti, ugyanezen célt a (9, 9a) hasítékok- 70 kai a következőképpen érjük el: Minthogy a gép az (1) vezértengelyt a reá felékelt (2) hüvellyel együtt, pl. az (x) nyíl irányában (2a, ábra) meghatározott nyomatékkal és sebességgel hajtja, a 75 (12) gyűrű eltolásakor a (10) csap természetesen nem képes az (1) tengellyel hajtott (2) hüvelyt külön elforgatni és így a (10) csap belső vége e csap eltolása közben kénytelen a (9) hasítékban lehúzódni és 80 ekkor a kerület irányában, a (8) hasítékot is lehúzza. A (10) csap tehát egyrészt a (10) D-közzel tengelyirányban, másrészt a D—B közzel a kerület irányában tolódik el és e kettős mozgás hatása alatt a (8) 85 hasíték, tehát a (4) hüvely is .félakkora, vagyis AC/2 hasítékhossz mellett, az A—1? útnak (a 3. ábra szerinti teljes a szögnek) megfelelően -fordul el a 2c. ábra szerinti másik végállásba. 90 A 3. ábra szerint a (3) korongban az excenter (19) orsóját vezető (17) kényszerpálya és az excenter (20) orsóját vezető (18) kényszerpálya van kiképezve, görbületi hasítékok alakjában. Tegyük fel pl., 95 hogy a 3. ábrán feltüntetett viszonylagos helyzetben az excenter ama végállásában van, mely az (x) nyíl irányában az alább említendő elősietési szöggel való járásnak felel meg. Ha állítás nincs, e helyzetben 100 az excentert az (1) tengelyhez képest diametriális elmozdulás ellen a kényszerpályák határfelületei, kerületi irányú elfordulás ellen pedig az (5) korongnak (1. ábra) sugárirányú (15. 16) hasítékai (1. és 105 3. ábrák) biztosítják, melyeken a (19, 20) orsók, mint fentebb említettük, szintén átjárnak; az excenter tehát a szabad (27) nyílás folytán az (1) tengely körül mintegy lebeg ugyan, azaz nincs a tengellyel 110 közvetlenül összeköttetésben, de az említett kettő rögzítése folytán a tengelyhez viszonyítva mozdulatlan és résztvesz az egész rendszernek (a jelen esetben az (x) nyíl irányában való) forgásában, mifeöz- 115 ben a göztolattyút vagy más gőzelosztó szervet a szabványos módon hajtja. Ha már most az ezen állásnak megfelelően