91967. lajstromszámú szabadalom • Rezerváló és szabályozó vezérmű, különösen gőzgépekhez

— 317 -tetszőlegesen rögzített (30. 31) kéziemeltyűt felszabadítjuk és annak segélyével a (10. 10a) csapokat balra toljuk, akkor a (4) hüvely és illetve az (5) korong a (3) 5 koronghoz képest az (a) szöggel elfordul. Könnyebb megértés kedvéért az ábrába a gép (F) íorgattyúját is berajzoltuk. Világos, hogy lia a gőztolattyú $ elősietési szögnek megfelelően jár, akkor az excenter 10 az (F) forgattyúihoz képest 90° + 8 szöggel van felékelve. Ha már most a gép reverzálandó, vagyis azt akarjuk, hogy a gép ugyanakkora elősietéssel, de ellenkezni irányban járjon, akkor az excenter az 15 előbbivel szimmetrikusan ellenlkező ((26') helyzeitbe hozandó, melyben az excenter középvonala az (F) forgattyúval a 90° + [3 szöget zárja be. Midőn a (4) hüvelyt a leírt módon az (x) nyíl irányában elforgat-20 iuk és a (15) radiális hasíték falai a (19) orsót megragadják, hogy az (1) tengelyhez kötött kényszerpályában elcsúsztassák, akkor a (19) orsó (és illetve alul a (20) orsó is) a kényszerpályában vezetődve egyút-25 tal sugárirányban is eltolódik, tehát az excentricitás is pillanatnyilag megváltozik, de az excenter (26') helyzetében ismét helyreáll, minthogy a kényszerpálya két végpontja az (1) tengelytől ugyanazon tá-30 volságban van. Emellett azonban, a kényszerpálya közbenső pontjai reverzálás nélküli egyéb szabályozásokat, nevezetesen az elősietési szög megnövelését és az excentricitás, vagyis a töltésfok csökkenté-35 sét vagy valamely közbenső állásból viszszafelé való elcsúsztatással, az elősietési szög csökkentését és a töltésfok növelését, általában véve a fordulatszám változtatását teszik lehetővé. 40 Világos, hogy a kényszerpályák hossza az a szögnek felel meg, melynek legnagyobb értékét az előforduló legkisebb elősietési szög alapján vesszük fel: a max = 180° — 2 £ min 45 A 4. ábra magát az excentert és annak (27) középhasítékát mutatja, melynek hossza (épúgy, mint a (15), ill. (16) hasítéké), az excentricitás legnagyobb változásának felel meg, mely a 3. ábra esetén 50 akkor következik be, midőn a (26) excenter a függélyes középállásba jut. Ezt az (a, b) köz mutatja (3. és 4. ábrák). A gépnek a 3. ábra kapcsán leírt reverzálása folytán az (1) tengely már most az 55 (y) nyíl irányában forog. Ha újból reverzálni kell, akkor a kézi emeltyűt természetesen az ellenkező irányban lengetjük ki, mikor is a (10, l()a) csapok és a (8, 8a) hasítékok (most a 20. ábraszerinti helyzetből kiindulva) a 2a. ábra szerinti helyzetbe és 60 ezzel az excenter a (26') állásból a (26) állásba jut. Mint látható, a leírt kényszerpályák egyetlen excenter mellett teszik lehetővé a teljes reverzálást; az excenter említett 65 eltolása ugyanis a felékelés változtatásának felel meg. A (17, 18) kényszerpályáknak egymástól eltérő alakja egymással ellenkező értelemben szükséges hatásukban leli magyarázatát (mialatt az egyik kény- 7C szerpálya az egyik excenterorsót vagy csapot a tengelytől távolítja, ugyanakkor a másik kényszerpálya a másik excentercsapot a tengelyhez közelíti és megfordítva). Ha nem reverzálás, hanem csupán 71 közbenső szabályozás (az elősietési szög, a töltésfok, illetve a fordulatszám változtatása) kívánatos, úgy a beállítás, mint említettük, az (a.) szögnek csak egy részére szorítkozik, mely az excentricitás csak bi- 8( zonyos meghatározott módosítását idézi elő. Egyébként a kényszerpályák pontos alakját (a pályáknak a reverzálásból önként adódó végpontjain kívül) a részek pontonkénti relatív helyzeteiből, a kívánt gi közbenső szabályozási fokok figyelembevételével magában véve ismert szerkesztési módszerrel határozzuk meg". A szerkezeti részletek természetesen sokféleképen módosíthatók, így pl. szükség 9 esetén az excenternek az (5) koronggal való összeköttetésére külön szervek is alkalmazhatók, amikor is a (19, 20) orsók vagy csapok csupán a kényszerpályákkal való együttműködésre szolgálnak. Egyéb- 9 ként a kívánt működés egyetlen kényszerpálya segélyével is elérhető (mivel, mint az könnyen belátható, egyetlen kényszerpálya is elvégezheti az egyik excenterorsó révén az excenter teljes eltolását, miköz- j ben a másik orsó csupán az (5) korong sugárirányú hasítékában vezetődik), azonban a kopási viszonyokra való tekintettel célszerűbb a kettős kényszerpálya segélyével való vezetés, mert így a szerkezet ] egyrészt (a kopások megoszlása és kisebb mérve folytán) tartósabb, másrészt pedig a használatban megbízhatóbb, pontosabb is, mivel a két (ellenkező értelemben ható) kényszerpályának netán bekövetkező, de ; akkor is gyakorlatilag lényegében véve megegyező mértékben várható kopásai (mint a bevezetésben jeleztük) egymást kiegyenlítik és így a szabályozások tekintetében kopásoktól eredő számbavehető ; káros változások alig várhatók és pedig