91962. lajstromszámú szabadalom • Elektropneumatikus fék

„ 6 ~ nyomással egyidejűleg emelkedik és mihelyt a (31) rúgó nyomását ellensúlyozni hídja, a (2) elzárszerv iijra fölemelkedik, úgyhogy a (10) tartány és a fékhenger 5 közti összekötetés megszakad, miáltal a fékező nyomás nagysága is határolva van. A (4) rúdnak a (V) nyíl irányában való újabb elmozdítása a (31) rúgó újabb összenyomását és ezzel a fékező nyomás 10 növekedését hozza létre. A (4) rúd, mint a megelőző kiviteli ala. koknál, a (7) megszakítóval van összekötve, mely a (9) solenoid oldó áramkörét a rúdnak a fékek meghúzása céljából 15 való elmozdításánál megszakítja. Az 1—6. ábrán feltüntetett megszakítóknál a (9) solenoid áramkörének újbóli zárása céljából a (4) fogantyút teljesen vissza kellett vezetni eredeti oldó állá-20 sába. A 9 és 10. ábrán feltüntetett megszakító elrendezése azonban olyan, hogy a solenoid oldó áramkörének zárását akkor is lehetővé teszi, ha a (4) rúd a kezdeti 25 állásba való visszatérésre irányuló mozgásának megkezdése után bármily közbenső helyzetet foglal is el. E célból a megszakító egy (38) karral van ellátva, melyen át az áramkör zárul 30 és mely egy helytáló (39) dobot körülfogó (40) gyűrűvel van ellátva, A súrlódási nyomást úgy létesítjük, hogy a gyűrű két nyúlványát egy rajtuk átmenő és a (41) rugóval ellátott csavar se-35 gélyével egymáshoz szorítjuk, miáltal a (40) gyűrű rászorul a (39) dobra. Ezen elrendezés következtében a (38) kar csak akkor mozdul el, ha kellő nyomást gyakorolunk rá és a nyomás meg-40 szűnése után megmarad azon helyzetében, melybe eljutott. A (38) kar elmozdítását ugyancsak a (4) rúddal eszközöljük. E célból ez utóbbi két (7), illetve (42) 45 ütközővel van ellátva, melyek alkalmasak arra, hogy a (38) kart egyik vagy másik irányban elmozdítsák. A két ütköző közt olyan távolság van, hogy ha a (4) rudat a nyíl irányában el-50 mozdítjuk, a rúd bizonyos mértékben elmozdulhat anélkül, hogy a (38) kart magával vinné. Ezen üres elmozdulás mértéke azáltal szabályozható, hogy a (42) ütközőt egy 55 csavar képezi, mely úgy állítható be, hogy a (4) rúd felületéből jobban vagy kevésbbé álljon ki. A 9. ábrán az egyes alkatrészek azon helyzetben láthatók, melyet kiindulási állásukba való visszatértükkor elfoglal- 60 nak és amely a fékek oldásának felel meg. A (7) megszakító zárja az áramkört. A (7) ütközőn elrendezett és a (4) rúd tói a (44) szigetelő lemez segélyével elszigetelt kontaktus, mely a (8) vezeték- 65 hez van kötve, érintkezik a (38) kar kontaktusával, mely ugyancsak a (8) vezetékhez van kapcsolva. A (4) rudat a (43) x-úgó liiizza ezen helyzetében. Ha a (4) rudat kissé elmozdítjuk a (V) 70 nyíl irányában a (7) ütköző kontaktusa elhagyja a (38) kart és a (9) solenoid áramköre megszakad, ami a fékek meghúzását teszi lehetővé. Ha a (4) kar bizonyos utat befut, a 75 (42) ütköző magával viszi a (38) kart. Az ezen utóbbin elrendezett kontaktus mindaddig nem érintkezhetik a (7) megszakítón tévő kontaktussal, míg esak a (4) rúd a (V) nyíl irányával ellentétes értelemben 80 kellően el nem mozdul. Amint ez az érintkezés létrejön, a (9) solenoid gerjesztése folytán az (1) dugattyú visszatér oldó helyzetébe és viszszaszorítja a nyomóközeget a (10) tar- 85 tányba az (5) önműködő szelepen keresztül. Ha most a (4) rudat újra elmozdítjuk egy kissé a (V) nyíl irányában, a nyomóközeg visszafolyása a (9) solenoid 90 áramkörének megszakadása folytán megszűnik és a fékező nyomás azonnal emelkedik, mindaddig, míg a (31) rúgó nyomásával egyenlő nem lesz, mert amíg ezt fi nyomást nem éri el, a rúgó a (2) elzáró- 95 szervet nyitva tartja. Természetesen a pedált ítgyis elrendezhetjük, hogy az oldóáramkör zárása céljából eredeti kiindulási állásába kelljen visszatérnie. A 11. ábrán olyan pedállal 100 működtethető elrendezés van feltüntetve, melynél mint a 9. és 10. ábrán feltüntetett elrendezésnél, olyan (2) elzárószervet alkalmazunk, mely egyfelől a (4) pedál állása szerint a többé-kevésbbé összenyo- 105 mott (31) rúgó nyomásának, másfelől fékező közegnek a (36) vezetékben uralkodó nyomásának van kitéve. Ez az elrendezés abban különbözik a 9. és 10. ábrán feltüntetettől, hogy a fé- no kező közegnek a (10) tartányba való visszafolyása a fékek oldása alkalmával nem egy külön önműködő szelepen át történik, hanem egy olyan nyíláson át, melyet maga a (2) elzárószerv szabályoz és 115 mely akkor nyílik ki, midőn az elzáró-