91957. lajstromszámú szabadalom • Thermo ampermérő

— 2 — és kissé meg vannak hajlítva, hogy kiterjedhessenek és összehúzódhassanak. A kiegyenlítő szalagot csillámból vagy hasonlóból készült vékony (6) és (7) lemezek 5 szigetelik el a sarkoktól, azonban csak elektromosan, míg ellenben velük jó hővezető kapcsolatban állanak és pedig felületüknek oly nagy részével, hogy végeik gyorsan ugyanazt a hőfokot veszik fel. 10 mint a megfelelő szorítókapcsok. A sarkok (12) és (13) szorítócsavarokat hordanak és a (4) és (5) kiegyenlítő szalagokat a (10) és (11) szorítócsavarokkal (8) és (9) drótok kötik össze. 15 Amint a 4. ábrán látható a sarkok tetszőleges alakú (16) hűtőelemekkel láthatók el. Egyetlen ellenállás helyett két (S—S') ellenállás alkalmazható, amikor is a thermoelemnek meleg vége a két 20 ellenálásnak egyikéhez, célszerűen az (S) ellenálláshoz van erősítve. A thermoelemet és kapcsolásait a (17) tok burkolja. A (10) és (11) szorítókhoz a (V) milli-25 voltméter van kapcsolva. Az 1. ábra szerinti készüléknél, mely 40 ampérig használható, az ellenállás egy platinaötvözetből áll, 4.5 mm hosszú, 4.5 mm széles és 0.077 mm vastag. A thermo-30 elemnek drótjai platiniridiumból és nikkelrézötvözetekből vagy hasonló, a legmagasabb munkahőfoknál sem oxidálódó fémekből készülnek, igen vékonyak és mivel nagyon rövidek, csak kis villamos ellen-35 állást fejtenek ki. Kis átmérőjüknél fogva hőkapacitásuk igen kicsi, ami fontos abból a célból, hogy gyorsan kielégítő jelzéseket kapjunk. Az egész rendszernek hőkapacitása rendkívül kicsi, lígyhogy 40 áramzárásnál a felmelegedés, áramszakításnál pedig a lehűlés igen gyorsan megy végbe. Az (S) szalag, amennyire lehetséges, egyenletes keresztmetszetű és nagyon rü-45 vid. A (4) és (5) kiegyenlítő szalagok, melyek a thermoelemnek hideg végeit képezik, hővezetőképességükre, hosszukra és keresztmetszetükre nézve és a sarkokon felfekvő felületek az (S) szalaggal ther.50 mikusan equivalensek. Azonos anyagból készülhetnek és ugyanazzal az alakkal és nagysággal bírhatnak, mint az (S) szalag, vagy pedig olcsóbb anyagból, pl. rézből készíthetők, mikor is úgy méretezen-55 dők, hogy thermikusan az (S) szalagnak megfeleljenek. A készüléknek működése azon az elven alapszik, hogy áram által átjárt azonos keresztmetszetű vezetékben, mely csakis magának a szalag anyagának hőtovább- 60 vezetése következtében hűl, a környező levegőnek pedig' meleget nem ad át, a hőfokkülönbség a vezetéknek két pontja között általában, különlegesen pedig a szalagnak középontja és a sarkok között az 65 ezen pontok közötti potenciál különbségtől és vezetéknek hő- és villamos vezetőképeségétől függ. A négy tényező közötti viszony a következő egyenletben fejezhető ki: 70 ahol (T) a hőfokkülönbség a szalagnak középpontja és sarka között, (v) a potenciál különbség a két sark között, (k) pedig a hővezetőképesség és (r) a szalagnak faj- 75 lagos ellenllása. Látható, hogy a feltételezett körülmények között a hőkülönbség a hő- ós villamosellenálló képességgel fordított arányban áll a két sark közötti feszültségkülönb- 80 seggel és így az áramerősséggel is egyenes négyzetes arányban van. A hőkülönbség tehát az áramerősségre mértékül használható. A hőfokeloszlás a szalag hosszában, amint az egyenletben látható, 85 parabolikusán megy végbe és a 11. ábrán grafikusan van feltüntetve. A gyakorlatban a felvett feltételek nincsenek pontosan meg, mert a hő- és villamosvezetőképesség nem állandó 90 minden hőfoknál és mert a levegőnek is adódik át meleg. Ezeknek következtében a görbe lapossá válik, aminek következtében a szalagnak egész hoszában ugyanaz a hőfoka van, kivévén a sarkoknak köze 95 lében ahol a hőnek legnagyobb részét vezetés által vonjuk el. Ezt a 12. ábra tünteti fel és a továbbiakban a kompenzációnak leírásánál tekintetbe vesszük. A mondottakból kitűnik, hogy áram- 100 erőségek mérésére egy új módszer áll rendelkezésre, nevezetesen az áram. által átfolyt vezetékben fellépő hőfokesés, úgyhogy a fent megadott követelményeknek fennállása esetén, t. i., hogy meleg nem 105 megy veszendőbe a levegőnek való hőátadás következtében és hogy a sarkoknál a hőfok egyenlő, az áramot azáltal mérhetjük, hogy a thermoelemnek meleg végét a vezetéknek közepébe hozzuk és a hi- 110 deg véget az egyik sarkkal thermikus kontaktusban, villamosan azonban szigetelten összekötjük (13. ábra). A hideg vég két (a) és (b) kapcsolatból áll, melyektől egy-egy ugyanabból az anyagból, pl. 115 rézből készült drót vezet a jelzőkészülék-