91957. lajstromszámú szabadalom • Thermo ampermérő

— 3 — hez. Világos, hogy az egyik (a) kapcsolat az egyik sarkkal, a másik (b) pedig a másik sarkkal köthető össze, vagy pedig hogy mindkét (a) és (b) kapcsolat a sza-5 lagnak valamely pontjával thermikus kontaktusban állhat, mely pont, vagyis hely hidegebb, mint az a hely, amely a meleg végre hat. Ezek az elméletileg tökéletes követel-10 mények a gyakorlatban el nem érhetők, de megközelíthetők, ha a szalag nagyon rövid, úgyhogy a levegőbe közvetlenül csak nagyon kevés meleg megy át. Hogy ezt a hibát, valamint azt a hibát, 15 amely a két saroknak nem egyenlő hőfokából (nem egyenlő kontaktus, ellenállás stb. következtében) származik, megjavítsuk, a kiegyenlítő készülék van alkalmazva. Ez két szalagból áll, melyeknek 20 végei a sarkokkal thermikus kontaktusban állanak, ezektől azonban villamosan szigeteltek. Ahelyett, hogy a thermoelemnek hideg végeit a sarkokhoz kötnők. ezek a két szalagnak középpontjával van-25 nak összekötve. Ezeknek a szalagoknak • felülete és keresztmetszete úgy van méretezve, hogy azokat a léghőfok és a sarkok közötti hőfokkülönbség ugyanabban a mértékben befolyásolja, mint az ellen-30 állást képező szalagot. A kiegyenlítő készülék ennek következtében minden külső befolyást, mely a gyakorlatban előfordul, kiegyenlít és a mérési eredményeket a mérési időtől, a 35 léghőfoktól és a sarkoknak hőfokától függetlenné teszi. A kiegyenlítő készülék különben épp úgy hosszú, mint rövid szalagoknál is helyesen működik, azaz a gyakorlatban előforduló körülményektől 40 független, épp úgy a hőveszteségektől is, mert a két szalagcsoport thermikusan egyenértékű. Elméletileg a két kiegyenlítőszalagnak, ha ugyanabból az anyagból készülnek. 45 mint az ellonálások, alakra és nagyságra nézve is egyenlőknek kell lenni ezekkel. Ha azonban más anyagból készülnek, akkor azokat megfelelően méreteznünk kell. úgyhogy nemcsak ugyanabban a mérték-50 ben, hanem ugyanolyan gyorsan is a külső behatásoknak alá vannak vetve. Rendszerint elegendő, ha a kiegyenlítő szalagokat hosszabbra és olcsóbb anyagból, pl. rézből készítjük. 55 Hogy külső befolyásoknak egyformán legyenek alávetve, mindkét csoport szal2

s lagjainál az —y értéke egyenlő kell, hogy £L K legyen, (1) a hossz, (s) a hosszegységnek felülete, (a) a keresztmetszet felülete és (k) a hővezetőképesség. Az alkalmas érté- 60 keket különféle szalagok részére kísérletileg könnyen meghatározhatjuk. Egy másik kiegyenlítési mód abban áll. hogy a két sarkot ugyanazon hőfokon tartjuk ós pedig vagy közvetlen érintke- 65 zés, vagy nagytömegű hővezető anyaggal való thermikus összekötés által. Ebben az esetben a kiegyenlítő szalagoknak csak az egyik sarkkal, vagy a közös hővezetővel kell érintkezésben lenniök és annyira 70 kell a levegőbe nyúlniok, hogy thermikusan az ellenállás szalagnak azzal a részével egyenlők, mely a sark és a meleg véggel érintkező közép között fekszik. Ezt a kiviteli alakot a 14. ábra tünteti 75 fel. A sarkok egymástól villamosan szigeteltek egy (C') csillámlemez és (D) fémtömb által pedig egymással jó hővezetően össze vannak kötve. A (4'—5') szalagok ebben az esetben a sarkokat nem hidalják 80 át és a (B') sarktól nyúlnak kifelé. Thermikusan az ellenállás szalag megfelelő részének felelnek meg. A 15. ábra egy másik kiviteli alakot tüntet fel, melynél a két (B—B1

) sarkot 85 egy vékony (C2

) csillámlemez választja el egymástól. Az (S2

) ellenállás az egyik sarktól a másikhoz van hajlítva. A (4"— 5") kiegyenlítő szalagok a (B1

) sarktól nyúlnak kifelé és thermikusan az ellen- 90 állásnak a felső sark és a meleg összekötőhely közötti részének felelnek meg. Az eddig leírt thermoelemnél a hideg végek, úgy thermikus, mint villamos kontaktusban is állottak a kiegyenlítő szala- 95 gokkal, melyeknek tehát hőt és villamos áramot is vezetniök kellett. A thermoelem azonban a kiegyenlítő szalagokkal csak liőkontaktusban is állhat, villamosan azonban ezektől szigetelt lehet 100 és a kapcsolás a jelzőkészülékhez független vezetékekkel történhet, amint azt a 16. ábra mutatja, ahol (18) és (19) vékony csillámtárcsákat (20) és (21) villamosan szigetelt, de hőkontaktusban álló végeket 105 jelölnek. A találmány nincsen az ellenállás szalagnak valamilyen meghatározott hossza által megszorítva. Ez a szalag nagyon rövid lehet, mely esetben a legtöbb mele- 110 get a sarkok vezetik el és az áramerősségnek mértékét képező hőfokkülönbsóg az ellenállásnak felhevített része és a sarkok között lép fel, feltéve, hogy a két sarknak ugyanaz a hőfoka. A kiegyenlítő szalagok 115 arra szolgálnak, hogy a hideg végekhez nem egyenlő hőfokú sarkoknak középhő-