91882. lajstromszámú szabadalom • Rövidrezárt fegyverzetű forgó áramú asynchronmótor

Megjelent 291Q. évi május hó 15-én. ^^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91882. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Rövidrezárt fegyverzetű forgóáramú asynchronmótor. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1921. évi december hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi március hó 30-ika. Azon célból, hogy asynchronmótorokat tetszőleges nagyságú forgónyomatékkal vezérelhessünk, célszerűen felhasználhat­juk az áramtorlódás jelenségét, amely a 5 normális forgatónyomaték létesítésére szolgáló rótorvezetők ohmikus ellenállá­sát a synehron fordulatszámtól eltérő fordulatszámok mellett tudvalevőleg nagy mértékben növeli. 0 Az ily mótor csúsztatógyűrűk ós min­dennemű külső vezérlő ellenállás és kon­taktusok nélkül építhető. A rotort a gya­korlatilag legegyszerűbb és üzemi szem­pontból legbiztosabb kivitelben mint 5 kalitkarótort egyszerű külső rövidrezáró gyűrűkkel készítjük, az ily rótor slipje normális, közel synehron üzemben rend­kívül kiesi, semmiesetre sem nagyobb, mint az eddigi csúsztatógyűrűs- vagy 0 kalitkaxótoroké. A mótor az összes fordu­latszámoknál nagy forgatónyomatékkal bír, amely helyes szerkesztést tételezve fel, állandóan a maximális billenőnyoma­ték értékével lesz egyenlő. 5 A mótor működése annál kedvezőbb, minél jobban sikerül az áramtorlódás mesterséges növelése. A fenti cél elérésére szolgáló azon módszer, amely mély hor­nyok alkalmazásában áll, kis motoroknál 10 jó eredménnyel vihető keresztül, nagy motoroknál azonban a mély hornyok nem helyezhetők el. Jobb eszköz az egy ho­ronyba eső vezetők megosztása, amelyek azonban nem kapcsolhatók egyszerűen 15 párhuzamosan, hanem p. o. soros kapcso­lás által olyként rendezendők el, hogy az alacsony frekvencia esetén az egyes veze­tőkben kialakuló árammegoszlás nagyobb frekvenciáknál is megmaradjon. E célból a vezetőket keresztbe fonjuk, egymás- 40 körül spirálisszerűen vezetjük, vagy egy­szerűen keresztezzük, szóval alkalmazhat­juk mindazokat a módszereket, amelyek eddigelé az áramtorlódás csökkentésére alkalmaztattak. Ezzel ellentétben a jelen 45 esetben mind e módszereket épen az áramtorlódás növelése céljából alkalmaz­zuk. Annak az oka, hogy valamely mély horonyban elrendezett vezetők ellenállása a vezetők megosztásával fokozatosan nö- 50 vekedik, abban keresendő, hogy a horony­áram következtében fellépő horony­keresztmező, amelynek egyenáram eseté­ben való lefolyását az 1—3. ábrák egye­nesvonalú diagrammjai tüntetik fel, az 55 örvényáramlás visszahatása következté­ben osztatlan vezető esetén rendkívül le­gyöngül, amint ezt a váltóáramra meg­rajzolt 1. ábra vastagvonalú görbéje mu­tatja. Ha a vezetőt azonban megosztjuk, 60 p. o. a 2. ábrában 3 részre, akkor a ho­ronymező által létesített örvényáramok a részvezetőkben már lényegesen gyengéb­bek és ennek megfelelőleg visszaható mezőjük is gyengébb lesz, úgy hogy az 65 eredő mező lefolyása a vastag vonallal kihúzott görbének fog megfelelni (2. ábra). Ez az eró'sebb eredőmező az egyes ve­zető keresztmetszetekben erős árammeleg­veszteségeket okoz. Csak a vezető igen 70 finom megosztásánál, amint azt P- o. a 3. ábra szemlélteti, lesz nemcsak az örvény­áramoknak a mezőre csekély visszahatá­suk, hanem akkor már a vezetők kereszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom