91839. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű szivarkatöltő gépekhez vagy hasonlókhoz

Megjelent 193Q . évi ju nius hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91839. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hajtómű szivarkatöltő gépekhez vagy hasonlókhoz. Universelle Cigarettenmaschinen-Falbrik J. C. M fillér & Co. Dresden. A bejelentés napja 1925. évi január hó 17-ike. Némely gépnél, mint pl. a szivarka­töltő-, szivarkahüvely készítő gépeknél vagy hasonlóknál, szakaszonkint való meghajtásra van szükség. A találmány 5 ilyen meghajtás kivitelére vonatkozik, amelynél az állandóan forgó hajtótengely révén olyan forgattyú nyer meghajtást, amely tolórúd közvetítésével váltóművet működtet. 10 A jelenkori szivarkakószítőgépeknél a törekvés arra irányul, hogy mindinkább fokozott sebesség révén a munkateljesít­mény növeltessék. Még akkor is, ha a tolóforgattyúrúd löketét úgy szabályoz-15 zuk, hogy azt a forgattyúhajtómű két holtponti állása határolja, tehát a váltó­mű a zérus sebességtől kezdve a leg­nagyobb sebességig fokozódik, nagy for­gattyúsebességnél a géphajtómű oly hir-20 telen és lökésszerűleg jön mozgásba, hogy pl. szivarkatöltőgépeknél a dohányhur­kát képező ismert szalag a dohány alatt csúszik tova, ami egyrészt a hurka meg­nyúlására, másrészt más helyeken torló-25 dásokra és eltömődésekre vezet, emellett a dohány oly erős rázkódtatásoknak van kitéve, hogy a szakadatlanul egymásután következő lökések következtében a do­hány szétkeveredik és a finomabb ré-30 szecskék lefelé süllyednek. E hátrányt a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a tolórudat nem közvetlenül a forgattyúhoz, hanem egy emelőhöz kapcsoljuk, amelynek for-35 gás-tengelye a forgattyútengellyel egyirá­nyú, emellett a forgattyú csapja az emelő egy hosszmenti hasítékába nyúlik. A két tengely egymáshoz képest úgy van elren­dezve, hogy az emelő lengő mozgást vé­gez, a forgattyú sugara tehát kisebb, 40 mint a két tengelynek egymástól való távolsága. A forgattyú révén ide-oda lengetett emelő két határhelyzetének környezeté­ben a forgattyú csap az emelő hasítéká- 45 ban csúszik anélkül, hogy az emelőnek észrevehető kilengetését előidézné és csak fokozatosan, a sebesség lassacskán való növekedése mellett viszi magával az eme­lőt, Emellett a forgattyúcsap, amikor pá- 50 lyájának az emelő forgáspontjától elfor­dult részében az emelő kilengését meg­valósítja, nagyobb utat tesz meg, mint amikor az< emelő visszafelé való lengésénél pályájának azt a részét futja be, amely 55 az emelő forgáspontja felé esik. A hosz­szabb forgattyiicsap-útnak megfelelő emelőlengést célszerűen a tolórúd munka­löketére használjuk ki. Mindenesetre a gép hajtóművének szakaszonkint való 60 mozgásánál, minden egyes alkalommal, lassú megindítás és megállítás követke­zik be, emellett a forgattyú fordulatának nagyobb részét kihasználhatjuk. Az emelőt célszerűen két párhuzamos 65 rúdból készítjük, amelyek a forgattyú hossztengelyének irányában egymás mö­gött vannak elrendezve. A tolórúd a for­gattyútól elfordult rúd szabad végéhez, csuklósan van erősítve. A másik, a for- 70 gattyú felé eső rúdban hosszmenti hasí­ték van kiképezve, amelybe csúszkával felszerelt forgattyúcsap nyiilik. A toló­rúd az emelő középállásában ezzel mint­egy 90°-os szöget zár be. 75 A mellékelt rajz a találmánybeli hajtó­művet szemlélteti és pedig az 1. ábrán eliilnézetben, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom