91830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés explóziós mótorok gyujtására elektromágneses nagyfeszültségű gyujtókészülék segítségével

- 2 — sziiltség az első pillanatban bizonyos sebességgel addig az értékig emelkedik, mely a szikrapálya átütéséhez szükséges. Minthogy ezen idő alatt a gyújtószerkezet 5 kis saját kapacitása kondenzátorként hat és feltöltetik, a szikrázás kezdetén -i szikrapályán át rövid ideig tartó erős oscilláló kisülés lép fel, amiáltal a ieszült­séggörbe a zérus-abscissza alá süly ed. Ez 10 a kisülés csillapítva megy végbe és a csil­lapítás foka szerint a feszültség egyszer vagy többször metszi oscillálás közben a zérusvonalat. Az áram következtében igen erős ionizáció lép fel, mely a gázban meg-15 tett út ellenállását igen erősen csökkenti, úgyhogy a gyertya pólusai között viszony­lag alacsony feszültségnél fény ív képző­dik. A diagrammnak (1) feszültséggörbéje tehát az oscillálás után hosszú ideig az 20 íibseisszával csaknem párhuzamosan ha­lad. Ezen egész idő alatt az áramnak egy része a gyertyán levő mellékzárlaton ha­lad át, feltéve, hogy ily mellékzárlat kép­ződött és ennek következtében az áram 25 ezen egész idő alatt a mellékzárlat ellen­állását csökkenti. Ebből tehát a következő feladatok adódnak: 1. A mellékzárlaton átmenő és így a gyújtás számára veszendőbe menő árarn-30 rész csökkentése. 2. Azon idő megrövidítése, amely alatt az elektromágneses mező egész energiáját le­adja, oly módon, hogy a gyujtóáram áram­lása ne tartson tovább, mint ez a gyújtás 35 számára szükséges, ehelyett azonban az áram ezen rövidebb idő alatt igen sokkal erősebb legyen. A találmány szerinti eljárás ezen fel­adatok megoldását célozza. 40 Az új eljárás azon alapszik, hogy a gyújtógyertyán rendes körülmények kö­zött átmenő, bosszú tartamú állandó ára­mot elnyomjuk, amit azáltal érünk el, hogy a nagy feszültségű áramkörrel oly 45 berendezést kötünk össze, mely az áram folyását mindig azonnal fellépte után meg­szakítja és a megszakítás után azonnal új­ból helyreállítja. Az áramlásnak ezen váltakozó megszakítása és helyreállítása 50 folytáén az áramot gyorsan egymásra kö­vetkező rövid impulzusok sorozatára bont­juk fel. Erre a célra elvben minden elég gyors működésű árammegszakító használ­ható. 55 Minden megszakításnál a gyújtószerke­zet kapacitása feltöltetik. A 2. ábra vázla­tosan mutatja a gyertyánál mutatkozó feszültség lefolyását az új eljárás szerint, a gyújtószerkezet egy gvujtóimpulzusa alatt. A diagrammból látható, hogy az 60 áramkör első zárásánál a feszültség a gyertyán sokkal meredekebben emelkedik fel, mint a normális gyertyáknál egészen a szikrapálya átütéséhez szükséges értékig, mivel a drótban rendelkezésre álló kapa- 65 citás feltöltése folytan azon.mí viszonyla^ nagy áramniennyiség áll rendelkezésre, mert a kör csaknem teljesen önindukció­mentes. Ezután az áram a gyertya szikra­pályáján oscillatorikusan kezd átára- 70 molni, mert a drótkapacitás által képezett kis kondenzátor kisül. Mihelyt a lenyiv, mely rendes körülmények között fellépne, képződni akar, az áram menete a meg­szakító hatása alatt megszakíttatik. A 75 gyertyán tehát a feszültség rövid ideig zérus. A megszakító azonban az áramkört azonnal újra zárja és ez a folyamat mind­addig ismétlődik, amíg a gyújtószerkezet áramot szolgáltat. 80 A 2. ábra szerinti vázlatos feszültség­diagrammban a (2) görbe alakjából lát­ható, hogy a gyujtóáram, mely minden megszakításnál a gyujtószerkezetben ren­delkezésre álló kapacitást feltölti, rövid és 85 erős oscillatorikus áramlökések alakjában lép fel, melyek periódusszáma a jelenlevő kapacitástól és önindukciótól függ és hogy ezen áramlökések között oly időszakok vannak, melyekben a gyertya feszültség- 90 mentes. Ennek következtében az egész gyujtóáramnak csak igen sokkal kisebb része megy az esetleg jelenlevő mellékzár­laton keresztül, mint rendszerint. Az áramnak ezen része azért is különösen 95 kicsiny, mert az erős áramlökések igen erős ionizáció folytán a gyertya szikra­pályájának ellenállását különösen nagy mértékben csökkentik. A mindamellett a mellékzárlaton átmenő csekély oseillato- 100 rikus nagy frequenciájú áramlökés pedig a mellékzárlatot képező rétegre nemcsak, hogy nincs káros, elszenesítő hatással, ha­nem ezzel ellenkezőleg tapasztalat szerint ezen réteget igen gyorsan eltávolítja. 105 Az új eljárás második előnye abban rej­lik, hogy a rendszerint azonnal a szikra képződése után keletkező rövidzárlati áram nem léphet fel, úgyhogy az elektro­mágneses mezőt semmi sem gátolja abban, no hogy egész elektromos energiáját azonnal szolgáltassa. Ha az 1. és 2. ábrát összehasonlítjuk, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a ki­sütési folyamat egész, tartama meg van 115 rövidítve. A valóságban ez a megrövidülés sokkalta nagyobb, mint ahogyan ezt a rajz mutatja, mert az áramkörnek eléggé

Next

/
Oldalképek
Tartalom