91830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés explóziós mótorok gyujtására elektromágneses nagyfeszültségű gyujtókészülék segítségével

— 3 — gyorsan bekövetkező megszakítása és zárása esetében az egész kisütési idő a normális időnek kevesebb, mint egytizedére csökkenthető. Az új eljárás tehát igen je-5 lentékeny energiakoncemtrálást szolgáltat és ennek következtében a gyujtóáram erősségének ugyanily jelentékeny fokozását hozza létre. Ez a hatás még fontosabb, mint a gyújtógyertyák rövidrezárásának 10 elkerülése, mert az új eljárást előnyösen alkalmazhatóvá teszi oly motorokhoz is, melyek nem szenvednek az alatt, hogy gyertyáikon olaj vagy korom rakódik le. Az új eljárás foganatosítására minden 15 megszakítószerkezet alkalmas, mely lehetővé teszi, hogy az áramkört eléggé gyakran nyithassuk és zárhassuk. Elvben mechanikai hajtású megszakítót is lehetne használni. 20 Természetes, hogy úgy, mint minden megszakítónál, az áramforrással párhuzamosan elegendően nagy kapacitást kell kapcsolni, hogy az áramkör nyitása alatt az ezen időben szállított energiát tárol-25 hassuk. Ez a kapacitás annál kisebb lehet, minél rövidebb a megszakítási idő. Minthogy azonban gyújtószerkezet éknél nem alkalmazhatunk tetszőleges nagyságú kondenzátorokat, mert a gyujtószerkezetek 30 által szállított energia az időegységben szükségelt gyújtások számától függ és mert ezenkívül ily nagy feszültségek számára nagy kondenzátorok költségesek, kívánatos, hogy a kondenzátor minél kisebb 35 legyen. Ezenkívül ne csak a nyitás ideje, hanem a zárás ideje is lehetőleg rövid legyen, hogy a rövidzárlati áram ne legyen káros hatású. Ezen okokból az új eljárásnak legjobban az az árammegszakító 40 felel meg, mely az időegységben az áramkörnek legnagyobb számú nyitását 6S Zíl" rását teszi lehetővé. Erre a célra minden megszakító alkalmas, mely a gyújtóáramkör ellenállását 45 periodikusan a „csaknem zérus és gyakorlatilag végtelen" értékek között változtatja. Nem szükséges, hogy maga a megszakító ellenállását pontosan zérustól végtelenig változtassa, mint ez a normális 50 mechanikus megszakítóknál rendszerint előfordul. A jelen célra az ellenállásnak igen erős és hirtelen változásai elegendők. Ennek következtében ezen célra változtatható ellenállás, tehát megszakító gyanánt 55 gázpályát képezhetünk ki, ha azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy nagy áramerősségnél ellenállása majdnem zérusig csökken, míg fogyó áramnál nagy kezdeti ellenállását igen gyorsan újra eléri. Ezzel a tulajdonsággal gázpályák annál 60 nagyobb mértékben rendelkeznek, minél rövidebbek azok. Az ismert oltó szikrapályáknál másodpercenként egészen körülbelül 8000-ig menő árammegszakítás hozható létre, ha a 65 pálya hossza körülbelül 0.1—0.2 mm. és ha a gyujtókészülék szekunder tekercseléséhez megfelelő nagyságú kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. A megszakítások azonban nem eléggé egyenletesek és 70 megbízhatók és az ilyen oltó szikrapályák működése még akkor sem eléggé biztos, ha elektródafelületeik ezüstből készülnek, mert a szikrák a sima elektródafelületeket elégetik és ennek folytán kis kimagasod á- 75 sokat hoznak létre, melyek az elektródák között csakhamar kontaktust létesítenek. Ez okból teljesen ki van zárva, hogy az oltó szikrapályák közét 0.1 mm.-nél még kisebbre készítsük. 80 Megállapítottuk már most, hogy oly fémek, melyeknek a szikra által okozott elégésből származó maradékai vagy oxidjai az áramot nem vezetik, mint amilyenek az alumínium, magnézium, ón és a 85 wolfram is ós ezen fémek ötvözetei kiválóan alkalmasak gyors működésű önműködő megszakító szikrapályák előállítására, mert az ilyen elektródák távolsága az eddiginél sokkalta kisebbre méretezhető. 90 mivel az ilyen fémek oxidált felületeinek érintkezése nem idéz elő rövidzárlatot. Ezen fémekkel megbízhatóan működő szikrapályákat állíthatunk elő, melyeknek szikrahossza csak néhány ezredmilliméter, 95 úgyhogy két-két elektróda között a potenciálesést csupán a katódon levő feszültségesés képezi. Ezért az ilyen szikrapályák ionizálódása rendkívül gyorsan megszüntethető. A szikrapályáknak nem kell az 100 oltó szikrapályáknál szokásos nagy felületeket adni és azok külön hűtést nem igényelnek. Az elektródák kölcsönös távolságát ismert módon, pl. csillám vagy papiros segé- 105 Ivével, sőt maga az oxidréteg útján is tarthatjuk fenn. Ezen szikrapályákból többet sorba kapcsolunk és ezt az elrendezést anélkül, hogy kondenzátorra volna szükség, a 110 gyújtó áramkörbe iktatjuk és pedig legcélszerűbben egy-egy ilyen szikrapályasort közvetlenül minden gyújtógyertya elé. Minthogy az elrendezés kevés helyet igényel, azt esetleg magába a gyújtó- 115 gyertyába is beépítjük. Elegendő azonban egy ilyen szikrapályasornak az elosztó elé való bekapcsolása is, feltéve,