91753. lajstromszámú szabadalom • Változó nyomás kifejtésére szolgáló szerkezet

- 3 -állítókapcsolóból és a (27) bütykös emeltyűből áll. A vázolt helyzetben a (28) rúgó a (21) féket zárhatja anélkül, hogy ezen mozgásában akadályozva volna. Ha 5 az (1) motort a nyíl irányában forgásba helyezzük, úgy ezen forgó mozgást a (9) görgők ós a (10) keresztfejvezeték a (3) orsóra viszik át. Miután a (19) arnya áll az orsónak jobbfelén, el kell tolódnia. Ezen 10 mozgása közben megfeszíti a (18) rúgót, melynek nyomását a (15) golyóscsapágy veszi fel. A (23) ütő-fúrószerszám a megmunkálandó anyagból kiemelkedik. Mihelyt a rúgó a megkívánt (beállítható) 15 feszültséget elérte, a keresztfejvezeték (a) ütközője a (24) emeltyű felső végét elmozdítja. A (24) emeltyű alsó vége ekkor a (31) anyát és azzal együtt a (30) csatlórudat balfeló eltolja, miközben legyőzi a 20 (28) rúgó feszültségét. Aránylag rövid út megtétele után a (25) kilincs a (26) kapocs mögé kerül és ennek következtében a (21, 22) fék mindaddig oldva marad, míg a keresztfejvezeték (a) ütközője a balfeló 25 való mozgásban a (27) emeltyűt el nem éri, amidőn, azt lenyomva, a (25) kilincset kikapcsolja. A fékező erő tehát csak akkor szűnik meg, ha a sajtolószerkezetnek a fékezés által kifejtett mozgása be-30 fejeződött. Miután a (18) rúgó megfeszített állapotában fellépő reakcióerőt a (19) anya a (21, 22) fék oldásakor felvenni nem tudja, az anya a nyíl irányában elforog és a (18) 35 rúgó az orsót balra löki. A rúgóban felraktározott eleven erő az orsóval kapcsolt tömegeket felgyorsítja. Az orsótömegek forgó mozgásakor azokban tárolt eleven erőt részben vagy egészben átvihetjük 40 magára a szerszámra aszerint, hogy e szerszámot az orsóval minő módon kapcsoljuk. Merevkapcsolás esetén a teljes tömeghatást átvisszük a szerszámra, míg rugalmas kapcsolás esetén annak csak 45 egy részét, laza kapcsolás esetén pedig gyakorlati értelemben a tömegekben felraktározott eleven erő a szerszámon már nem érvényesül. Ha az orsó baloldali véghelyzetét elérte, az (a) karimás bütyök a 50 (27) emeltyű végén a (25) kilincset kikapcsolja, mire a (28) rúgó ismét szabaddá, válik és a (21, 22) féket meghúzza. Ekkor a játék értelme automatikusan megfordul, a (3) orsó ismét jobbfelé vándorol és ismét 55 feszíti a (13) rúgót. A játék mindaddig tart, míg a mótor forog. Sok esetben kívánatos oly szerkezet alkalmazása, amelynek segítségével a fékező erő a működés bármely időszakában szabályozható is ós a szerszámra átvitt 60 erőre beállítható. A vázolt példában a (31) Ütközőnek ia (30) csatlórúdon való elállítása által végeredményben a (18) rúgó feszültsége szabályozható, úgyhogy munka közben a szerszám által mórt ütések hatá- 65 lyosságát növelhetjük vagy csökkenthetjük. Eközben a vázolt szerkezetnél annak kezdeti helyzete is megváltozik és ai (18) rúgó az elállítás mértékének megfelelő előfeszültsóggel dolgozik. 70 Ha az előfeszültséget a leírt szabályozás lehetősége mellett állandó értéken kívánjuk tartani, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a (27) emelőkar a (31) ütközővel együtt elállíttassék. 75 Megjegyezzük még, jhogy az egész ütőszerkezet a szerszám által fúrt lyuk növekedő mélységének megfelelőleg elállítható vagy pedig ugyanezen célból általában ismert módon csupán magának az ütő- 80 szerszámnak a szerkezet többi részeihez való relatív helyzete változtatható. A 3. ábrában a találmány egy további kiviteli példáját tüntettük fel, Ennél a kivitelnél a nyomást kifejtő szerkezetre 85 ható erőt a differenciálműre a munka közben ható reakcióerőnek egy, a szabályozás által beállított erőhöz való viszonya szabályozza. A szerkezet lényegileg csavar hajtásból áll, amely két erőnek 90 egy nyomást kifejtő szerkezetre, a vázolt példakónti esetben egy fékre való átvitelére szolgál, amely csavarhajtás az orsó tengelye irányában kettős értelemben haladó mozgást és egyértelmű forgó moz- 95 gást végez. Ez a szerkezet az 1. ábrában vázolt példaként! szerkezetnek kinematikai értelemben fordítottja. A 3. ábrában a (32) emeltyűre kifejtett erő a primár, a (19) anyára átvitt nyomás a se- 100 kundár erő. Ezen erőhatásokat az 1. ábrában feltüntetett szerkezetre átvíve, az ott feltüntetett szerkezetnél, a (11) féktárcsán létesített kerületi erőt a (2) emeltyűre ható erővel szabályozhatnék. Ebben az 105 esetben azonban a differenciálmű ily elrendezése mellett a szabályozó erőnek, a szabályozott erővel legalább egyenlőnek vagy annál nagyobbnak kellene lennie. A 3, ábrában feltüntetett szerkezetnél no azonban az anya nem forog az orsó körül, hanem annak tengelye irányában halad. Az orsó tengelyirányú elmozgását az emeltyű elállítása által szabályozzuk, miáltal a szabályozott erő elé egy áttétel van 115 beigtatva. A vázolt szerkezetnél a féknyoriás,