91578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, antenna és berendezés rádiójelzések felvételére
— 2 — közökben keresztezi amazt, úgyhogy a benne fellépő radiojelzési hatások kölcsönösen lerontják egymást. Az antennának egyik vagy mindkét vé-5 gén előnyösen egy földellenállást rendezünk el, mely lényegileg egyenlő az antennának oscilláló impedantiájával, miáltal az antennán végigjáró elektromos hullámoknak visszaverődését az antenna 10 végein elkerüljük. A mellékelt rajzokban a találmányt képező antenna és berendezés példaképpen több foganatositási alakban van feltüntetve. Az 15 1. ábra oly antennának vázlatos képe, mely hosszú vízszintes Ar ezeték alakjában van kiképezve, ahol is ezen vezeték, mindkét végén, földelve van. Az la. ábra azonos módon kiképezett an-20 tennát tüntet fel, mely soroskapcsolású condensatorokkal van felszerelve. A 2. ábra oly antennát láttat, mely hosszú hurok alakjában van kiképezve. A 3. ábra azokat a jellegzetes görbéket 25 tünteti fel, melyek a jelzési erőnek az antenna mentén beálló változásait mutatják. A 4. és 5. ábrák egy-egy antennát tüntetnek fel, melyek mentén a hullámsebesség 30 módosítható. A 6. ábra oly antennát láttat, mely többszörös hurok alakjában van kiképezve. A 7. és 8. ábrák oly antennákat tüntetnek fel, melyek hurkaiban a hullámsebességek 35 módosíthatók. A 9. és 10. ábrák akként összekötött hurkoknak sorát tüntetik fel, hogy az elért eredmény egyetlen hosszú antennával elért eredménnyel egyenlő. A 40 11. ábra a hullámsebesség módosításának más módját láttatja. A 12. és 13. ábrák oly berendezéseket tüntetnek fel, melyeknél a felvevő állomás nem a hosszú antennának vezetékén van 45 elrendezve. Az alábbiakban, egyszerűség kedvéért, a jelenségek az 1. ábrában feltüntetet.1 hosszú vízszintes antenna kapcsán vannak ismertetve, amikor is a szakember 50 előtt világos, hogy hosszú hurkokban ugyanazok a jelenségek lépnek fel. Vizsgáljuk meg először is egy egyszerű vízszintes (1) felvevő antennát (1. ábra), mely az antenna (2) végénél elrendezett 55 felvevő állomástól az (A) feladó állomásig terjed, melytől a felveendő jelzések jönnek. Ily antennának működése jelzések felvételében a következő: Tegyük fel, hogy a jelzési hullámok a térben az (A) állomástól az antenna irányában mo- 60 zognak; ekkor az antennának (2) végében kis áram inducáltatik, mely hullám alakjában az antennának (3) vége felé terjed tova. Ha ezen kis áramhullámnak sebessége 65 az antennában egyenlő a jelzési áramnak sebességével a térben, az áramhullám az antennának (3) végéhez való közeledése közben növekszik azáltal, hogy az aetherhullámokból folytonosan kis energiákat 70 von el, mivel a kétrendbeli hullám egymással phasisban terjed tova. Ebből folyólag, ha az antennának állandói olyanok, hogy a vonalhullám ugyanazzal a sebességgel terjed tova, mint az aether- 75 hullám, akkor az antenna hosszával a felvett áram is nagyobbodik. Természetes, hogy bizonyos maximális hosszon túl, az antennában való vesztességek következtében, nem lép fel áramnagyobbodás, 80 Minél kisebbek ezen vesztességek, annál nagyobb az az antennahossz, melyet előnyösen lehet felhasználni. Még ha vesztességnélküli vonalat tételezünk fel, akkor is végtére egy bizonyos oly hosszt 85 fogunk elérni, melynél a hossznak nagyobbításával a jelzési erő többé nem növekszik, mert a hullámok az antennában végre oly amplitúdót érnek el, mely az aetherhullámok amplitúdójával egyenlő, 90 azaz a felvett energia a visszasugárzás révén kiegyenlíttetik. Ezt az állapotot „telítés"-nek akarjuk nevezni. Ha azonban a vonalhullámnak sebessége az antennában nem egyenlő az aetherhullám 95 sebességével, akkor egy bizonyos hossz után a két áram összegeződik, míg végre oly ponthoz ér, amelyben egy hullám annyira megelőzi a másikat, hogy a kettő ellenkező phasisban van. Ekkor inter- 100 ferentia áll be és az áramhullás nullra csökken, amikor is egy új hullám indul el és fejlődik ki. Ily körülmények között azon jelzésnek erőssége, mely akkor vétetik fel, ha a felvevő készülék az antenná- 105 nak (2) végében van elrendezve, kicsiny; abban a mértékben, amelyben a felvevő készülék az antenna mentén a hullámok tovaterjedési irányában elmozgattatik, a jelzés erőssége fokozatosan növekszik a no maximumig, aztán a minimumig csökken és újból növekszik egy második maximumig, melynek erőssége majdnem egyenlő az első maximuméval. A maximum és minimum közötti távolság az an- 115 tennán függ az elektromos hullámnak az
