91561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pörköltkávéból, kévé-aroma előállítására

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91561. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás pörkölt kávéból kávé-aroma elkülönítésére. Internationale Nahruugs- und Genussmittel A.-G. Schaffhausen. A bejelentés napja 1925. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi január hó 23-ika. A pörköltkávé aromás anyagának el­különítése körül már sokan fáradoztak, eddig azonban eredménytelenül. Az aroma­tikus anyagok elkülönítésére eddig a leg-5 különbözőbb utakat választották. Pörkölt, őrölt kávét különböző oldószerekkel extra< háltak ós bepárolás által remélték az aro­matikus anyagok kitermelését. így Ro­biquet és Boutron (Pharm. Centralblatt, 10 1837., p. 410.; Journ.de Pharm., 1837., Mars, p. 101—109.) követték ezen módszert, vala­mint Cech (J. pr. Ch., 22., p. 395. (1880.) is, Ez az eljárás azonban nem felel meg, mert az oldószerek nemcsak az aromatikus 15 anyagokat, hanem számos más anyagot, mint zsírokat és olajokat is extrahál s ezek későbbi elválasztása nem lehetséges; különösen az extraháláshoz szükségelt nagymennyiségű oldószernek a részben 20 igen illó aromatikus anyagoktól való el­választása okoz nagy nehézséget. Meg­kísérelték továbbá az aromatikus anyago­kat a kávéporból közvetlen hevítés révén kivonni (Lampacius, pharm. Centralblatt, 25 1832., p. 225.; Erdmann's Journ., XIII, 1—18., p. 164—166., 1832.), amely eljárás azonban teljesen alkalmatlannak látszik, mert az aromatikus anyagok a magas hő­fokon nagyrészt elroncsoltatnak s a kávé 30 .erős felhevítésénél keletkező bomlástermé­kekkel fertőztetnek, A legtöbb kutató a kávéaroma izolálására azt ,a megfigyelést hasznosította, hogy az aroma vízgőzzel illó; így Payen (Compt. rend., 22., p. 724., 35 1846.; Compt, rend. 23., p. 8. és 244., 1847.; Annál. chim. et phys., (3) 26., p. 108., 1849.) tömény vizes kávéfőzetet destillált s a víz­gőzzel áthajtott ilyen módon termelt kávé aromát olaj gyanánt ismerteti. Az újabb munkálatok közül különösen Erdmano 40 Ernst (Ber. d. D. Chem. Ges., 35., p. 1846., 1902.) terjedelmes vizsgálata figyelemre­méltó, aki pörköltkávét vízgőzzel kezelt s az aromatikus anyagokat áthajtotta, Ugyanezen eljárás szerint dolgozott Grafe 45 (Wiener Monatsh., 33., p. 1389.; Chem. Centralbl., p. 1913. I., 1051.) és végül Ber­trand és Weisisweiler (Compt, rend., 157., I. p. 212., 1913.; Chem. Centralbl., 1913.. II. p. 1146.; Chem. Centralbl. 1914., I. p. 789.), 50 Ezen eljárás sem alkalmas a kávéaroma okszerű termelésére, mert túl nagymeny nyiségű vízgőz szükséges s az igen kis­mennyiségű aromatikus anyagoknak ké­sőbbi elkülönítése gyakorlatilag alig lehet- 55 séges. Még a 19882/1889. ós 17363/1891. angol szabadalmak és a 32.1981. francia szabada­lom is tartalmaznak utasításokat kávé­aroma termelésére, melyek szerint pörkölt, 60 őrölt kávét vacuumban hevítenek. Ezáltal az aromatikus anyagok kiűzetnek, páráik vízzel hűtött hűtőkben kondenzáltatnak a az így folyósított aromatikus anyagok gyűjtőkben fogatnak fel. A 17363/1891, 65 angol szabadalomban még az is meg van említve, hogy a gyűjtők célszerűen —20°-ig hűttetnek. A kávé aromatikus anyagainak termé­szetére és termelésére vonatkozó terjedel- 70 mes vizsgálataink azt mutatták, hogy a nevezett eljárások egyike sem alkalma® az aromatikus anyagok teljes elkülönítésére. Még az utóbb említett módszer mellett is, melynél a pörköltkávét vacuumban heví- 75 tik s az aromatikus anyagokat hűtőkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom