91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
végszorítótól a (2) végszorítóhoz való átvitel számára a következők: I1 = A1 1 Et — A1 8 V I3 =A3 1 E1 -A3 3 V B4 4 V' .6. 3 ' V: b2 4 V =1* V Ha ezeket az egyenleteket megoldjuik, 10 akkor a 2. ábrában feltüntetett berendezés átviteli admittanciája a kiegyenlítő berendezés elhagyása esetén T' — -l 21 B2 4 A3 1 AS 3 + B4 4 Az eddig" ismeretes berendezéseknél a 15 TÍI átviteli admittanoia a frekvenciává] változik. A kiegyenlített berendezésnél az a követelmény áll fenn, hogy az 5. egyenlet által megadott TV admittancia lénye gileg állandó legyen a beszéd távbeszélő 20 átviteléhez szükséges frékvenciasorozatok számára. Ez a követelmény ki van egyenlítve, ha a C33, C44, C34, C43 paraméterekkel jellemzett kiegyenlítő berendezés úgy van megválasztva, hogy a T'21 admittanciának 25 az 5. egyenlet által megadott abszolút értéke a frekvenciától független. Ha a kiegyenlítő berendezés a vonalvezetékkel sorozatosan összekötött egyszerű Z impedanciából áll (amely egyszerű elem 30 vagy elemek kombinációja lehet), akkor a 2. ábrában feltüntetett berendezésnél az (1) végszorítótól a (2) végszorítóhoz való átvitel egyenletei a következők: Ti = A11 Ei A1 3 V AS 3 V C„ V - C3 4 V' :C4 S V- C4 4 V 85 Is— AS 1 E1 ' I, li 1* = BM V Ia =Bw V 40 I3 - I-Í V = V' + Z I„ Ha ezeket az egyenleteket megoldjuk és ügy elembe vesszük, hogy 1 c,s = c„ :C « — Z' T' — -L 21 .9. p — n n ^3 3 Wl 3 1 értéket helyettesítjük. Ha viszont a kiegyenlítő ' berendezés olyan Y admittanciából áll, amely a vonalvezetékhez mellékánamkörbe van kapcsolva, akkor a beren- 55 dezés egyenletei az (1) végszorítótól a (2) végszorítóhoz való átvitel számára a következők: Ii = A1 X E, - A1 S V I3 = AS 1 Ex - As s V I. L 60 c3 3 vc3 4 v . c„ v -I4 = B4 4 V' 1, C4 4 V' .10. . B2 4 y V = V' 1 .-• I. - Y V Ezen egyenletekből az (1) végszorítótól a (2) végszorítóhoz való átvitel admittanciája számára a következő kifejezést kapjuk: AS 1 B2 4 T" 21 A ss + B,u + Y . . . .11. A. A- A •A, Ui" = V. B, 1 K 65-70 Ha a kiegyenlített berendezés olyan átvivő vonalvezetékből áll, amelynek jellegzetes impedanciája K, tovaterjedési állandója I és LT i és IL impedanciákkal 75 záródik, a kiegyenlítő berendezés pedig a (100) vonalvezeték és az III impedancia között van elrendezve, amint azt a 3. ábra szemlélteti, akkor 80 H B, B, B4 2 = K + ü2 . . 12. 2H V, K + ü, H+V, 45 úgy az (1) végszorítótól a (2) végszorítóhoz való átvitel admittanciája számára a következő egyenletet kapjuk: AS i B2 4 A8 8 [I + ZB4 4 | + B4 4 • ezt az egyenletet az 5. egyenletből is meg"-50 kapjuk, ha abba ahol H, Yi, V2 a K, Ui, IL mennyiségek reciprok értékei és ennélfogva admittanciák- 85> A 12. alatt megadott egyenletek, amennyiben azok az átvivő vonalvezetés állandóira vonatkoznak, általános ismeretes képletekből következnek azon feltevés mellett, hogy a vonalvezeték olyan 90 hosszú, hogy a jeladási vógáram független a felvevő és a végimpedanciától. Bn 1 tehát vagyis olyan árammal egyenlő, amely az elektromotoros erő egység© mellett végtelen hosszú vonalvezetékbe jut, 95 míg B«a a megfelelő felvett áram.
