91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
14 — 14. ábrában feltüntetett berendezés révén jelentékeny mértékben kiküszöbölhető, amelynél a kiegyenlítő berendezések az alkalmazott transzformátor révén nem 5 közvetlenül a vonalvezetékkel állanak összeköttetésben, hanem az áttevő kószü lékek bevezetési hídáramköreiben vannak elrendezve. Ily módon az (53) kiegyenlítő berendezés a (13) transzformátor primer 10 tekercsének két félrésze között fekszik, míg az (53') kiegyenlítő berendezés a (13') transzformátor primer tekercsének két félrészével áll összeköttetésben. Ezen elrendezés mellett a kiegyenlítő berendezés 15 impedanciája rendszerint a frekvenciával ugyanúgy változik, mint előbb, az átvivő vonalvezetéktől azonban villamos tekintet ben távolabb fekszik, mint a 13. ábrában feltüntetett berendezésnél. Ezen berende-20 zésnek a 13. ábrában feltüntetett berendezéssel szemben még az az előnye, hogji csupán két gyengítéskiegyenlítő berendezésre van szükség, azon körülmény foly tán, hogy a gyengítéskiegyenlítő berende-25 zés nem az áramkörnek kiegyensúlyozott részében fekszik. Lényegileg ugyanazon eredmények ér hetők el a 15. ábrában feltüntetett béren dezés segélyével, amelynél a gyengítés 30 kiegyenlítő berendezések az (Ai) és (Aa) erősítő készülékek kivezető áramköreibei} fekszenek. Ily módon az (55) gyengítés kiegyenlítő berendezés a (T2 ) transzformátor harmadik tekercsének két félrésze 35 közé van iktatva, míg az (55') kiegyenlítő berendezés a (Ti) transzformátor har madik tekercsének két félrésze között fek szik. Ezen elrendezésnél úgy, mint a 14, ábrában feltüntetett kiviteli alaknál, a 40 kiegyenlítő berendezés változó impedan ciája az áttevő készüléknek a vonalvezeték felől vett összimpedanciájára aránylag kisebb hatást fejt ki. A gyengítéskiegyenlítő berendezés 45 változó impedanciájának hatása az áttevő áramkörnek a vonalvezeték felől vett összimpedanciájára a 16. ábrában feltüntetett berendezés révén küszöbölhető ki. Ezen ábrában kétfokozatos erősítő készü 50 lékek vannak feltüntetve. A (102) vonalvezetékből a (101) vonalvezetékbe való át vitel számára két (Ai) és (A->) erősítő készülék van elrendezve, míg a (101) vonal vezetékből a (102) vonalvezetékbe való át-55 vitel számára az (Aa) és (At) erősítő készülékek szolgálnak. Az (54) gyengítéskiegyenlítő berendezésnek az (Ai) és (A») erősítő készülékek között és az (54') kiegyenlítő berendezésnek az (Aa) és (A») erősítő készülékek között való elrendezése 60 útján a kiegyenlítő berendezés változó impedanciájának hatása a vonalvezeték felől vett impedanciájára ki van küszöbölve annak révén, hogy a készülékek egy irányban működnek. A 16. ábrában fel- 65 tüntetett kiviteli alak e tekintetben az előbb ismertetett három kiviteli alakkal szemben előnyösebb, azonban hátránnyal járhat olyan esetben, amikor kétfokozatos erősítő készülékekre nincsen szükség a 70 kivánt átviteli erősítés biztosítása végett Az előzőkben ismertetett elrendezések sok tekintetben egyenértékűek, villamos tekintetben azonban azok között csekély eltérések vannak, bár ezek mindenike le- 75 hetővé teszi, hogy átvivő berendezéseknél gyengítéskiegyenlítő berendezést -alkalmazzunk anélkül, hogy az összberendezésnek átviteli teljesítménye csökkennék. Magától értetődik azonban, hogy kivánt 80 esetben a gyengítéskiegyenlítő berendezés ismertetett kiviteli alakjának különböző kombinációi is használhatók. A gyengítéskiegyenlítő berendezések a vonalvezeték és az áttevő berendezéshez 85 képest hasonló elrendezéssel alkalmazhatók négyhuzalos áramkör esetén, amint az a 17—22. ábrákban van feltüntetve. Négyhuzalos áramkör jellegzetes kiviteli alakját a 17. ábra szemlélteti, amelyben a (101) 90 és (102) vonalvezetékek két földrajzilag egymástól elkülönített állomáson végződ nek és négyhuzalos áramkör útján állanak egymással összeköttetésben. A négyhuzalos áramkör a (103) és (104) vonal- 95 vezetékszakaszokat az egyik irányban való átvitelre és a (105), valamint (106) vonalszakaszokat az ellenkező irányban való átvitelre tartalmazza. A közbenső állomáson a (103) és (104) vonalszakaszok 100 között a két fokozatos (Ai) és (A2 ) erősítő készülékek vannak elrendezve, míg ugyanezen közbenső állomáson a (105) és (106) vonalvezetékszakaszok között az (A3) és (A*) erősítő készülékek fekszenek. Magá- i05 tói értetődik azonban, hogy ezen kiviteli alak számos lehetséges elrendezés csak egyik példáját tünteti fel, minthogy egyfokozatos erősítő készülékek is használhatók, vagy pedig kivánt esetben más köz 110 benső pontokban további erősítő készülé kek is iktathatok a négyhuzalos vonalvezetékbe. A négyhuzalos áramkör a kéthuzalos csatlakozási vonalvezetékekkel a szokásos (Ti) és (Ts) háromtekercses, vala- 115 mint a (11) és (11') transzformátorok útján van összekötve. A (101) és (102) vonal vezetékek az (Ni) és (Na) művonalvezeté
