91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés
— 15 — kek útján ki vannak egyensúlyozva; az említett alkatrészek összeköttetése a (12, 12') transzformátorok útján történik a (11, 11') transzformátorok kiegyensúlyozása 5 végett. A (103) vonalszakasz az erősítő készülék bevezető áramkörével a (13) transzformátor útján áll összeköttetésben és a (101) vonalvezetéktől jövő bevezetési áramkörhöz a (16) transzformátor révén 10 csatlakozik. A (104) vonalvezetékszakas? a (15) transzformátor révén az (Az) erő sítő készülék kivezetési áramkörével áll összeköttetésben, míg a (17) transzformá tor a (102) vonalvezetékhez vezető áram 15 körrel létesít összeköttetést. Hasonló mó don a (105) és (106) vonalvezetékszakaszok a (13', 16', 15', 17') transzformátorok útján a megfelelő elemekkel állanak összekötte tésben. Amint a 17. ábrából látható, aa 20 (51) és (51') gyengítéskiegyenlítő berende zés a (11) és (11') transzformátorok egyik tekercsének két félrésze közé vannak iktatva, míg az (52) és (52') gyengítés -kiegyenlítő berendezések hasonló módon 25 a művonalvezetékek oldalán a (12) és (12') transzformátorokkal állanak összekötte tésben. A gyengítéskiegyenlítő berendezé sek ezen elrendezése lényegileg azonos a 13. ábrában feltüntetett elrendezéssel. Az 30 egyetlen eltérés abban van, hogy az nem két irányban működő kettős átvivő készü léknél, hanem négyhuzalos áramkörnél talál alkalmazást. A gyengítéskiegyenlítő berendezések 35 négyhuzalos áramköröknél nagyobb előny nyel járnak azon körülmény folytán, hogy a négyhuzalos áramkör mindenik oldalá' ban veszteségek engedhetők meg anélkül, hogy a berendezés átvivő képessége kor-40 látozást szenvedne, minthogy a fellépő veszteségek megfelelő erősítés alkalma zása útján zengésre való hajlandóság nö vekedése nélkül pótolhatók. Ezeknél a berendezéseknél ennek megfelelően tág tere 45 van a gyengítéskiegyenlítő berendezések elhelyezésének, minthogy a gyengítés kiegyenlítő berendezésnek a négyhuzalos áramkörágban való elrendezése következtében fellépő veszteségek az áramkörbe 50 iktatott erősítő készülékek révén pótolha tők. Ezt a lehetőségét előnyösen haszno sítottuk a 18—22. ábrákban feltüntetett kiviteli alakoknál. A 18. ábrában feltüntetett kiviteli alak-55 nál az (56) gyengítéskiegyenlítő berendezés a (16) transzformátor primer tekercsé nek két félrésze közé van iktatva, amely a (103) vonalvezetékszakaszt a (101) vonalvezetékhez vezető bevezetési áramkörrel köti össze. Hasonló módon az (56) gyengí- 60 téskiegyenlítő berendezés a (16') transzformátorral áll összeköttetésben, amely azon ú tágban fekszik, amely az ellenkező irányban való átvitelre szolgád. Ez az elrendezés bizonyos tekintet- 65 ben azonos a 14. ábrában feltüntetett el. rendezéssel és ugyanazon előnyökkel jár. A 19. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál aa (53) kiegyenlítő berendezés az (Ai) erősítő készülék bevezetési áramkörében 70 fekvő (13) transzformátor szekunder tekercsének két félrésze között fekszik. Az (53') gyengítéskiegyenlítő berendezés hasonló módon a négyhuzalos áramkör má sik félrészében fekvő (13') transzformátor- 75 ral áll összeköttetésben. Ez az elrendezés valamivel előnyösebb, mint a 18. ábrában feltüntetett kiviteli alak, minthogy a gyengítéskiegyenlítő berendezés villamos szempontból távolabb fekszik a kéthuza- 80 los csatlako'Zási vona1 vezetéktől, úgyhogy a kiegyenlítő berendezés impedanciájának változása megfelelően kisebb hatást gyakorol a négyhuzalos áramkörágnak a kéthuzalos vonalvezeték végei felől vett 85 impedanciájára. A 20. ábra olyan további módosítást szemléltet, amelynél az (54) gyengítés kiegyenlítő berendezés a négyhuzalos áramkörág egyik felében az (Ai) és (Aa) 90 erősítő készülékek között fekszik, míg az (54') gyengítéskiegyenlítő a négyhuzalos áramkörág másik felében az (Aa) és (Aa) erősítő készülékek között van elrendezve. Ezen elrendezés révén a gyengítéskiegyen- 95 lítő berendezést a négyhuzalos áramkörág egyik vonalszakasza és az egy irányban működő erősítő készülék különíti el a kéthuzalos csatlakozási vonalvezetéktől, úgy hogy a gyengítéskiegyenlítő berendezés 100 változó impedanciája nincsen befolyással a kéthuzalos vonalvezetékre. A 21. ábra olyan kiviteli alakot tüntet fel, amelynek lényegileg ugyanazok az előnyei, mint a 19. ábrában ábrázolt kivi- 105 teli alaknak. Ezen esetben az (55) gyengítéskiegyenlítő berendezés az erősítő készülék kivezető áramkörét a (104) vonalszakasszal összekötő (15) transzformátor primer tekercsének két félrésze közé van no iktatva. Az (55') gyengítéskiegyenlítő berendezés hasonló módon az (A») és a (106) vonalvezetékszakasz között fekvő (15') transzformátorral áll összeköttetésben. Itt ismét a kiegyenlítő berendezés változó 115 impedanciájának a kéthuzalos csatlakozó vonalvezetékre való behatása csökkentve van azon körülmény folytán, hogy az em
