91520. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyag és eljárás ennek előállítására

alakban ellávolítanók, hanem azáltal, hogy ezen alkatrészeket részben fermentáció útján helyben egy második segédkötőanyaggá, a feiitemlített ulminokká és ulminsavakká 5 alakítjuk át. Ilyen a cellulóza és a peklin fermentációs megbontási termékeiből álló keverék, amely humusz név alatt ismeretes, képződik, amikor növényi szövetek természetes korhadási folyamatnak vannak 10 alávetve, de ilyen körülmények között a fermentáció termékeinek egy része és különösen az eredeti pektinanyagok termékei kárbavesznek. Az eljárásnál a nyersanyagot olyan kö-15 rülmények és olyan elővigyázati rendszabályok között fermentáljuk, hogy a gázalakú termékeken kívül lényegileg semmisem vész el és az anyagot a fermentálás után vagy előtt előnyösen. 100° körüli hő-20 mérsékleten megfelelő mennyiségű rendszerint a szárazra számított pép 1—5o/o-a) alkálikarbonáttal vagy alkálihidroxiddal kezeljük, amikor is bizonyos kémiai és fizikai változások mennek végbe, amelyek fon-25 tosak a kötőképesség teljes kifejlesztésére, így pl. többek között ez a kezelés a humuszt az egész masszában elosztja és a nyálka hatásfokát növeli. Ez az eredmény igen gyorsan áll be, ha a masszát hevít-30 .jük. A végterméknek kissé alkális reakciót kell mutatnia. Megjegyzendő, hogy a humusztartalmat a fermentáció időtartalmának változtatásával szabályozhatjuk, amennyiben a hu-35 musztartalom a cellulózának ulminvegyülctekké való átalakulása folytán annál nagyobb, minél tovább tart a fermentálás. A fenti magyarázatok megvilágításában a találmány tárgyát más szavakkal, többek 40 között úgy fejezhetjük ki, hogy kötőanyagot állítunk elő oly módon, hogy lényegileg bomlást nem szenvedett lágy növényi szöveteket aerobikus fermentációnak vetünk alá. úgyhogy humuszból álló anyagot 45 kapunk, amely a fermentációnak lényegileg összes nem gázalakú termékeit tartalmazza, az eredeti szövetben tartalmazott pektin származékaival, valamint az eredeti cellulózaanyagok megbontásából származó 50 ulminanyagokkal, továbbá változatlan cellulózarostokkal együtt, mimeliett az egészet az eljárás valamely stádiumában alkáli behatásának vetjük alá, oly mértékben, amely elegendő arra, hogy a kolloidá-55 lis alkatrészeket diszpergált alkális állapotba vigyük át. A találmány néhány előnyös foganatosítás] módját az alábbiakban ismertetjük. A találmány szerinti kötőanyag gyártásához bármilyen lágy növényi szövetek alkal- 60 masak, mint pl. szalma, vízinövények, kaktuszok, opunciafélék. kákafélék, füvek, cukornád és cukorrépamaradékok, lenhulladékok, sójababhulladékok, páfrányhulladékok. kenderhulladékok, banán és tengeri 65 hulladékok és szárak, burgonyahulladékok, gabonaszárak és máseffélék és a már említett okokból ezeket előnyösen lényegileg romlatlan állapotban használjuk fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti 70 kötőanyaggal készült brikettek szilárdsága változik a humusztartalommal és hogy a legtöbb esetijen jobb kohéziót érünk el, ha a humusz rostokkal együtt vau jelen, feltéve, hogy a rostok kellőképpen el van- 75 nak korhadva. A nyersanyagot alkalmas, lehetőleg vízszintes területeken helyezzük el, illetve halmozzuk fel, úgyhogy a folyékony alkatrészek, amelyek lefolyni törekednek, vissza- 80 tarttassanak. Szükség esetén bármilyen mesterséges eszközöket alkalmazhatunk ezen alkatrészek visszatartására, illetve összegyűjtésére. Mindenesetre gondoskodnunk kell arról, hogy a levegő a halomhoz 85 hozzáférhessen. Célszerű, ha a halomban különféle magassági rétegekben ugyanolyan vagy más természetű, de már fermentált növényzetet helyezünk el. A növényzetet korhadni, illetőleg fermentálni 90 engedjük mindaddig', míg az eredeti anyag szálas struktúrája kellő mértékben elkorhadt, ami néhány héten, vagy több hónapon belül ntegy végbe, ha a tömeget kellőképpen nedvesen tartjuk, amit azzal érünk 95 el, hogy a tömeget vízzel, vagy előnyösen a tömegből kifolyó folyadékkal permetezzük és ily módon az oldható pektinanyagokat is visszatartjuk. Minthogy aerobikus természetű fermentációt kell előidéznünk, 10c előnyös, ha valamely alkalmas módon levevegőt vezetünk be a tömegbe, aminek egyik előnyös módja abban van, hogy a massza nedvesítésére levegővel teljesen, vagy köíeiitően telített vizet használunk. Ha a IOE tömeg teljesen elkorhadt, úgy egy ideig", pl. 5—10 percig főzzük azt, mimeliett szükség esetén vizet, megfelelő mennyiségű, rendszerint a száraz anyagra számítva 1—5°'o nátriumkarbonátot, vagy -hydroxi- n( dot adunk hozzá, amely kezelés folytán az csaknem struktura nélküli nyalkává alakul át. amelynek nagy a kötőképessége. Ebben az állapotban a massza agglomerálási célokra, pl. brikettek gyártására, akár llf magában, akár egyéb ismeretes kötőanyagokkal együtt használható. Adott esetben, mint már említettük, szállítás céljaira meg-