91140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton szerkezetek létesítésére
Megjelent 1930. évi július hó 1-én , MAGYAR KIRÁLYI JKHH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91140. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Eljárás vasbetonszerkezetek létesítésére. L j uiigberg Károly János tanár Stockholm. A bejelentés napja 1925. évi február hó 25-ike. Svédországi elsőbbsége 1924. évi julius hó 31-ike. Nagyobb vasbetonszerkezetek, különösen lényegileg vízszintes terjedelmű szerkezetek, pl. hidak stb. ívei előállításánál az eddig használatos módszerek külön áll-5 ványszerkezeteket igényeltek, melyek a beton öntése és lekötése tartamára a betont és a héjazást hordták. Nagyobb fesztávolr ságok esetén az ilyen állványszerkezetek igen költségesek, mimellett néha a talaj-10 viszonyok olyanok lehetnek, hogy a szükséges állványszerkezetet nem is lehet felállítani, úgyhogy ilyen esetekben nem lehet vasbetonszerkezetet létesíteni. A találmány célja nagyobb vasbeton-15 szerkezeteknek, különösen íveknek költséges állványzás nélküli létesítése és e mellett némely különleges fegyverzet előnyeinek a hordképesség fokozása céljából való "hasznosítása. 20 A találmány lényegileg abban áll, hogy elsősorban egy részben vagy teljesen csövekből álló fegyverzetet ívalakú vagy ívhatással bíró hordozó vasvázzá állítunk lösszé, ezen vasváz hordképességét a csö-25 veknek betonnal való kitöltése révén fokozzuk s végül a betontestet a fegyverzet köré a fegyverzet által hordott formákban, ill. héjazásban készre öntjük vagy csömöszöljük. 30 A csatolt rajz az eljárás foganatosítását ismerteti. 1. ábra egy vasbetonhíd fegyverzete gyanánt szolgáló ívelt rácsos tartó egy részének oldalnézete, míg a 85 2. ábra e fegyverzetet a köréöntött betonnal keresztmetszetben ábrázolja. A találmány értelmében a fegyverzet részben vagy egészben aránylag nagy átmérőjű és aránylag kis falvastagságú csö-40 vekből áll. A feltüntetett példánál az (a) csövek egy rácsos tartóív hevederrűdjait képezik, míg az ív (b) diagonálisait és vertikálisait lapos- vagy alakvas képezi,. Ezen rácsszerkezet a kész vasbetonszerkezethez képest igen könnyű vázat képez, melynek 45 felállítása különbözőképpen történhetik. Ha a viszonyok megengedik, a vázat közönséges faállvány révén állíthatjuk fel, amelynek a vasváz kis súlyára való tekintettel sokkal kisebb hordképessége lehet, 50 mintha az egész vasbetonszerkezetet kellene hordania. A rácsos ív létesítésének egy másik módja abban áll, hogy az ív két felét a talajon összeállítjuk s azután) emeljük végleges helyzetükbe, mikor is a 55 két ív-felet a vállak szomszédságában elrendezett forgáspontok körül fordítjuk el s végül illeszkedő végeiket egymással kapcsoljuk; a helyi viszonyok szerint lehet továbbá az íveket a vállaktól kiindulva fo- 60 kozatosan önhordóan létesíteni, miként ez ívalakú rácsos tartók építésénél ismeretes: . A vasváznak végleges helyzetében valói elhelyezése után csöveit betonnal töltjük) ki, miközben maguk a csőfalak képezik 65 a héjazást. A betontöltés lekötése után az eredetileg csöves hevederrudak s ezek révén az egész váz lényegesen fokozott hordképességgel fog bírni, úgyhogy az eredeti vasváz aránylag igen könnyű szerkezetű 70 lehet s a csöveknek betonnal való kitöltés© lután mégis elég nagy hordképességgel fog bírni, hogy ezután a betontest létesítését) lehetővé tegye. Ezen hatás annak köszönhető, hogy a betonnal töltött csövek a rá- 75 csos ív nyomóhevederjeit képezik, amelyekben az erők nyomóerők gyanánt lépnek fel, már pedig a csövekbe zárt beton tudvalevőleg rendkívül nagy nyomásszi-* lárdsággal bír. 80
