91131. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési készülék
A csatolt rajz 1. és 2. ábráján egymáshoz képest 90°kal elfordított nézetben kételektródás készülék van feltüntetA7 e, míg a 5 3. és 4. ábrában hároinelektródás készülék látható. Az 1. ábrában feltüntetett példa egyszerű szerkezetű. Az evakuált (1) burában van elrendezve a (2) katóda és a (3) 10 anóda. A V-alakú szálból képezett (2) katóda nehezen olvadó fémből, pl. wolframból vagy molibdaenből áll. A katóda végeivel a szokásos (4—4') bevezetőhuzalokhoz van kapcsolva s a (6) tartóhuzalt 15 hordó (5) állvány révén csúcsán is alá van támasztva. A (3) anóda wolframból, nikkelből, rézből vagy más vezetőanyagból áll s elektromosan van kapcsolva a (7) bevezetőhuzalhoz. A rajzon egyszerűség 20 kedvéért a foglalatot nem tüntetik fel. Elektronegatív gázok kedvező hatásának elérésére már több eljárást ajánlottak. Ezek közül a legfontosabb abban állott, hogy a nikkel anódával felszerelt ké-25 szüléket a szokott módon tökéletesen evakuálták, ezután a katódát magas hőfokig (kb. 2230°) izzították s végül pl. magasfrequenciájú mező révén az anódát is felhevítették. Ekkor az anódából gázok lép-80 nek ki, melyeket a hideg katóda adsorbeál. Ezután a caesiumot adagolták a készülékbe s végül azt leforrasztották. A katóda által adsorbeált gáz egy része káros hatású és kiűzhető azáltal, hogy a ka-35 tódát néhány másodpercig kb. 1130°-ra hevítjük. Az ez után megmaradó gázréteg erősen adsorbeált caesiumot s a kívánt fokozott elektronemissiót létesíti. Kitűnt, hogy állandóbb és tartósabb 40 hatást érhetünk el, ha a kötőréteg képezésére oxigént használunk. Az 1. ábrabeli készüléket összeállítása után tökéletesen evakuáljuk s a szálat magas hőmérsékre, wolfram esetén leg-45 alább 173ü°-ra hevítjük, hogy felülete a tisztátlanságoktól megszabaduljon ós hogy az okludált gázok eltávolíttassanak. Ezután kb. 20—30 mikron (0.020—0.030 mm) nyomású oxigént bocsátunk a bu-50 rába s a szálat néhány másodpercig kb, 1100—1200°-ra hevítjük, úgyhogy a katóda fölületén adsorbeált oxigén vékony hártyája keletkezik. Ezután a fölös oxigént kiszivattyúzzuk s a burába caesiumol 55 vagy rubidiumot destillálunk, mely a burafalon (8) verődéket képezhet s céL szerűen fölös mennyiségben alkalmaztatik, úgyhogy a kívánt működési hőmérséken még elgőzöletlen caesium is legyen jelen a készülékben. 60 Az alkálifémet, pl. caesiumot az evakuálás után célszerűen egy (fel nem tüntetett) oldalcsőből desztilláljuk a készülékbe, amely oldalcső a bevezetendő fém egy alkalmas vegyületének, pl. caesium 65 kloridnak és egy redukálószernek, pl. kaieiuimnaik vagy maignésiumnak elegyét tartalmazza. Ila az anóda teljesen oxidálatlan anyagból áll, a caesium bedestillálása 70 után annyi oxigént bocsátunk be, hogy a caesium egy része oxidáltassék. A caesiumnak és caesiumoxydnak így képezett keveréke elvonja a káros gázokat, különösen a hidrogént. Ezután még (térfo- 75 gatra számítva) félannyi hidrogént bocsal unk be, mint amennyi oxigént bocsátottunk be előbb s ezt leköttetjük („clean-up"), mire a szivattyú folytonos működése közben a készüléket végleg le- 80 forrasztjuk. A hidrogénnek az oxigén után való bevezetése caesium hydridet (CsH) és caesium hydroxidot (CsOH) létesít. A caesium és caesiumvegyületek elegyének az a sajátsága, hogy kémiai 85 úton a szénoxydot leköti. Némely esetben az anód részben vagy teljesen oxidált fémből állhat. Az 1. ábra értelmében az anódhoz pl. oxidált fém (9) csíkját rögzítettük. E csík oxidált réz le- 90 het. Ha ilyen oxidált csíkot alkalmazunk, az alkálifémnek a készülékbe való desztillálása után nem kell oxigént bebocsátani, mert a caesium a rézoxiddal reagálva képezhet caesiumoxidot. Amennyi- 95 ben kívánatos, hidrogént a fent jelzett módon bebocsáthatunk a csőbe. Az alkálifémet tartalmazó ilyen készülékekben ügyelnünk kell arra, hogy az állványon ne kondenzálódhassák fém, 100 mert ez az állványon átléipő huzalok közötti zárlatot létesíthetne. Az ilyen kondenzáció különösen könnyen lép fel az olyan helyeken, ahol caesiumoxid van jelen. Erre való tekintettel, amikor oxi- 105 gént bocsátunk a csőbe, az állványt hevítés révén a kondenzált caesiumtól megszabadítjuk s gondoskodunk arról, hogy azon helyek, amelyekre caesium rakódott le, annyira hűttessenek, hogy az oxigén 110 bebocsátásakor a caesium ne bírjon észrevehető gőznyomással. A rövidzárlat mérvének csökkentésére ajánlatos továbbá a bevezetőhuzalokat velük nem érintkező röA'id (10) üvegcsövecskékkel 115 körülvenni.
