91131. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési készülék
— 3 — A fenti módszerek bármelyike szerint elkészített készülék leforrasztása után a katódát néhány másodpercig kb. 1030— 1230°-ra hevítjük, hogy az oxigénhártyát 5 megszabadítsuk a káros anyagoktól. Ezután a készüléket pl. váltakozóáram egyenirányítására használhatjuk, miként ezt vázlatosan az 1. ábrában jeleztük, vagy pedig más olyan célra, amelynél 10 forró katódás készülékek alkalmaztatnak. A katódát a (12) transzformátor sekundartekercsének (11) szakaszából elvezetett áram fűti; a katóda és az anóda a (14, 15) vezetékek révén a (16) terheléssel series-15 ben van kapcsolva a sekundartekercs (13) főszakaszának pólusaihoz. Ha a gázalakú oxigén bebocsátával a fenti módon készült készülékben a katódát kb. 630° hőmérséken működtetjük s 20 magárnak a burának hőméPséikét 30°-on tartjuk, a katóda felületének minden cm2 ről kb. 200—300 milliampereaiyi elektronemissiót érhetünk el. Ez az emissió ugyanolyan nagyságrendű, mint az olyan wol-25 framszálé, mely vaeuujmiban oaeöiumvagy hasonló aktiváló anyag távollétében kb. 2200° hőmérséken működik, mimellett a szükségelt energia lényegesen kisebb. A katódon lévő oxigénes kötőréteg nem 30 párolog el gyorsan, hacsak a hőmérsék nem emelkedik 1300° fölé. Ha a készülék hőmérséke 30°, az oxigénes rétegen adsorbeált eaesiumhártya elektronemissiója kb. 630°-ig a katód hőmérsékével együtt emel-35 kedik. A hőmérsék további fokozása az elektronemissiót csökkenti, mert a szál felülete részben caesiummentessé válik. A legkedvezőbb hőmérsék tehát kb. 630° s e hőmérséken az oxigénes réteg nem pá•Í0 rolog el mérhetően. Ha a burahőmérsék magasabb és ennek megfelelően a caesium gőznyomása nagyobb, a katóda magasabb hőmérsékeinél is még fentartható a eaesiumhártya, hacsak gondoskodunk 45 arról, hogy a katóda ne bombáztassék fölösleges módon pozitív ionok által. Ha a bura 43° hőmérsékű, a legkedvezőbb katódahőmérsék mellett az elektronemissió kb. kétszer akkora, mint amelyet a bura 50 20°-os hőmérséke mellett maximálisan lehet elérni. Az oxigénes réteg azonban pozitív ionbombázás révén eltávolítható. Így pl. 40 Volt energiájú caesium-ionok az oxigént 55 mérhető mennyiségben vonják el. Más ionok, mint pl. hidrogén-ionok, az oxigénes réteggel kémiailag is egyesülhetnek. Olyan ionok, melyek energiája az oxigén eltávolítására nem elégségesek, a hártyához tapadhatnak s annak caesiumot ad- 60 sorbeáló képességét csökkenthetik. Ez az eset áll fenn pl. kb. 20 Volt energiájú szénoxid-ionoknál. Kívánatos ezekre való tekintettel, hogy a katódának pozitív ionokkal való bom- 65 bázását elkerüljük; az 1. ábrában feltüntetett készülék olyan feszültségek mellett való használatra alkalmas, amelyeknél a maradék gáznak már számottevő pozitív ionizálása lép fel. Ha nincs nagymérvű 70 pozitív ionisáció, az elektronokat tartalmazó tartály falai az elektronok reáütközése folytán negatív töltésűek lesznek. Minthogy az olyan készülékben, mint amilyen az 1. ábrában van feltüntetve, az 75 ilyen negatív töltésű falak és a katóda között nincs akadály, az esetleg termelt pozitív ionokat a töltéssel bíró falak magukhoz vonzzák, tehát a katóda bombázását meggátolják. 80 3. ábra a találmány szerint kiképezett háromelektródás készüléket ábrázolja. E készülék a (29) rúgóban végződő (28) állványra szerelt egyenesvonalú (17) katóddal, a (18) bevezető- vagy szabályzóelek- 85 tródával és a (19) anódával bír, melyek a (20) burán belül foglalnak helyet. Ügy a szabályzóelektróda, mint az anóda a katódához képest radiális helyzetű sík lemezekből állnak, melyek váltakozva van- 90 nak elrendezve. A (18) szabályzó-elektróda lemezei hosszabbak s huzalok révén a (21) gyűrűhöz vannak kapcsolva. A szabályzóelektróda és az anóda lemezeinek viszonos helyzetét tünteti fel a 4. ábra, 95 melyen a szabályzóelektróda lemezei (18a, 18b, 18c) és (18d), az anóda lemezei pedig (19a, 19b, 19c) és (19d) jelzésűek. Az anódalemezek a (22) és (23) gyűrűkhöz vannak kapcsolva. 100 Az ilyen kiképezésű készülékben a pozitív ionok majdnem kizárólagosan az anóda és a szabályzóelektróda lemezei között, nem pedig a katóda és a lemezek között keletkeznek. Az ionok tehát olyan 105 helyeken keletkeznek, ahol az elektromos mező őket a rácsra vonzza, úgyhogy nem ütközhetnek a katódára. Az elektródák közül a katóda a (24, 25), a bevezetőelektróda a (26) és az anóda a (27) bevezető- 110 huzalokkal van kapcsolva. A készülék foglalata nincs feltüntetve. Az ilyen készülék a háromelektrodás készülékeknél szokásos áramkapcsolatokkal radio-detektor, vagy amplifikator gyanánt használ- 115 ható.
