90884. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kereszttalpgerenda fegyverzett betonból

_ 2 -másik fel nem tüntetett tömbbel való őszszekötésre, mely a pontozottan feltüntetett tömbbe beágyazott lemezhez csatlakozik, mimellett feltételezzük, hogy a tömb 5 ferdén van elhelyezve és pedig jobb oldala van megemelve. A 2. ábra ugyanezen tömböt oldalnézetben mutatja vasalkatrészeivel együtt; a tulajdonképeni tömb itt is csak pontozottan 10 van feltüntetve, a, 3. ábra a betontömb vasalkatrészeinek balról nézett homloknézete, illetve részbeni metszete a 2. ábra 3—3 vonala szerint, a 15 4. ábra ugyanezen vasrészeket betonnal körülvéve mutatja, az 5. ábra síntalpszorítólapnak oldalnézete, mely a sínnek hosszirányú vándorlását megakadályozza, a 20

6. ábra ezen szorítólapnak alulnézete, a 7. ábra két teljes keresztgerendát mutat a kavicsba beágyazva, továbbá részeit mutatja a síneknek, melyek a betontömbre az 5. és 6. ábrák szerinti szárítólapokkal 25 vannak leerősítve, mimellett az összes betontömbök és velük együtt a sínek is befelé hajlanak. A 8. ábra a 7. ábrán feltüntetett részek nézete a sínek hosszirányában nézve és 30 részbeni metszete a 7. ábra 8—8 vonala szerint. A 9. ábra nagyobb léptékű metszet a 7. ábra 9—9 vonala szerint, melynél a bal szorítólap már rajta nyugszik a síntalpon, 35 azonban még nem húzatott meg véglegesen, míg a jobb szorítólap már véglegesen meg van húzva és a nyelve felfelé elhajlik és a csavaranya biztosítva van. A 10. ábra két egymásmelleit fekvő beton-40 tömbnek homloknézete, melyek között a sín a pontozottan feltüntetett módon kissé lehajlik, amint ez a mozdony áthaladásakor be szokott következni. A 11. ábra 8. ábrához hasonló rajz, azon-45 ban lényegesen kisebbítve és viszonylagos helyzetét mutatja két összetartozó betontömbnek, melyek mindketten vízszintesen ágyaztattak be, a 12. ábra az előbbi ábrától abban tér el, 50 hogy az egyik tömb kifelé emelkedik. A 13. ábra az 1. ábra közepéhez hasonló részletnek változatát mutatja kisebb' léptékben, amelynél az 1. ábrán levő két bádoglemez (amelyekhez a síntalp szorító-55 lemezek erősíttetnek) csak egy lemez által helyettesíttetik, a 14. ábra az 1. ábra középrészének egy másik változata, melynél ismét két bádoglemez szerepel, amelyek azonban az 1. ábrához képest 90 fokkal el vannak for- 60 gatva. Az 1. és 2. ábrákon (1) jelenti a fegyverző rudazatnak alsó részét, illetve fenékrészét, melynek (2) végei felfelé hajlanak és a (A) betontömb felső keskeny élei felé 65 irányulnak (lásd 2. ábrát), amiáltal a tömbnek függélyes irányú lengő mozgásainál fellépő esetleges nyíróhatások ellensúlyoztatnak. Megállapítást nyert ugyanis, hogy ha a betontömbökön egyenes ruda- 70 zatok vannak és ha a sínek a tömbök hosszirányára keresztben fekszenek, úgy függélyes nyírások előfordulnak. Mindegyik tömbben két felfeléhajló (2) végekkel bíró (1) rúd van, melyek az 1. ábrán 75 látható módon egymástól bizonyos távolságra fekszenek. Mindkettőt teljesen körülveszi a beton, mely azokat villamosan elszigeteli és az időjárás viszontagságai ellen megvédi. Ezeket oldalfegyverzet- 80 rudaknak nevezhetjük. Ezen oldalfegyverzetrudaknak alsó (1) egyenes részei párhuzamosan futnak a betontömb fenékrészével, mely betontömb derékszögű négyszög alakú, mi- 85 mellett a tömb szélessége előnyösen nagyobb a magasságánál, viszont a tömb szélesebb a közönséges talpfáknál, aminek következtében egy bizonyos sínihosszihoz kevesebb számú tömb szükséges és evvel 90 együtt kevesebb a szükséges nyomnidak száma. Mindegyik (2, 1, 2) fegyverzetrúdnak egyenes középső része két függélyes (3, 3) rúdnak alsó végeivel van összekötve, me- 95 lyek az (1, 1) rúdrészeket szemszerűen fogják körül és a betonba csaknem teljesen be vannak ágyazva és abból csak felső végeik nyúlnak ki. Ezen felső végekhez szögletalakú (6) lemezek csatlakoznak, 10 melyeknek vízszintes részein nyugszanak a síntalpszorító lapok, míg ezen lemezeknek függélyesen lehajló részei a 3. ábrán látható módon a betontömb hosszéleit fogják át. Ezen lemezek (6a) meghajlított ré- 10 szei, ívalakúak és a sín lefektetése után a 10. ábrán látható módon a sín talpa és ezen hajlítási hely között (8) köz van. Ha már most vonat, vagy csak egy mozdony halad át a kereszttömbök által hordott síneken, n miközben a tömbök között fekvő sínrószek elkerülhetetlenül kihajolnak, miként azt a 10. ábrán az (x) pontozott vonalak fel-