90838. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú relais, higanygőzegyenirányítóval

fi. ábra az (A) és (Q) között átlépő fényívnek (ip) lökéseit mutatja; a 7. ábra a (Gl) fogyasztó készülékben folyó áram (iv) görbéje. A 5 8—13. ábrák bemutatják, hogy hogyan történik az áram szabályozása a találmány szerinti berendezésnél. A 14. ábra azt a képet mutatja, amelyet az áramlökések adnak. 10 A 2. ábrában (G) a vákuumedény, (A) a foanóda, (H) a segédanóda és (Q) a higanykatóda. (H) és (Q) között állandóan kis higanyfényív ég, úgyhogy a (Q) higanykatódán állandóan egy forró pont 15 van. Ennek folyitán (A) és (Q) között mindenkor fényív keletkezhetik, ha ezeken a pontokon kellő feszültség van jelen. A (Q) és (A) közötti ifényívvel parallel van kapcsolva az (LC) rezgési kör. 20 Az ebben keletkező rezgéseknek olyan erőseknek kell lennie, hogy az egyenáramú fényív minden rezgésnél megszakíttatik. Ez az '(LC) kör az (S) rács potenciálját (T2) transzformátor útján be-25 folyásolja; (Gl) egy fogyasztó berendezés pl. hangosan beszélő. A folyamat már most a következőképpen megy végbe. Tegyük fel, hogy (Q) és (H) között gyujtóív ég; a hálózat azonban még fe-30 szültségmentes. Ha már most a hálózatot bekapcsoljuk, akkor (Q) és (A) között feszültség lép fel. A rács azonban (Q) negatív potenciálján van; ennek következtében az (A)-ból kiinduló összes erővona-35 lak a rácson végződnek és a fényív nem állhat elő. Csak az történik, hogy a (C) kondenzátor feltöltődik. A rács kapcsolása (T2)-nél olyan, hogy iá (C) feltöltésénél az (S) negatív töltése erősödik. 40 Avégből, hogy a rács védőhatása ne szűnjék meg azon pillanattól kezdve, amikor a kondenzátor és a hálózat feszültsége egyenlő, a rácsnak ismert módon negatív előfeszültséget adhatunk. Ha a (CL)-kört 45 úgy képezzük ki, hogy annak alig van öhmikus ellenállása, úgy a (CL) körben csillapított rezgések állnak elő akkor, amikor a maximális feszültség elérése után az áram ellenkező irányúvá válto-50 zik, úgyhogy egy ellenáram lép fel. Ennek következtében azután a rácsfeszültség (T2) útján pozitívvá válik, úgyhogy most már előáll a fényív, miáltal a kondenzátor kisül. A vezetékbe bekapcsolt 55 önindukciónak, lamely pl. a (Gl) fogyasztó készülékben lehet elhelyezve, hatása az, amint az Barkhausen útján ismeretessé vált, hogy a (Q) és (A) közötti fényív a rezgőkör kapacitásának és önindukciójának és az eléje kapcsolt önindukciónak 6 megfelelő méretezése mellett leszakad. Mármost a hálózatnak az önindukción még keresztülhaladó árama csak arra szolgál, hogy a kondenzátort ismét feltöltse. Emellett azonban úgy, mint az 6 első feltöltésnél, a rácspotenciál negatívvá válik és ismét megakadályozza úgy, mint fent, a fényív keletkezését. A kondenzátornak ezután kezdődő túltöltésével az előbb leírt folyamat ismétlődik. 7 A kondenzátor feltöltését és kisütését, illetőleg a kondenzátor kapcsain fellépő feszültségek ingadozásait a 4. ábra mutatja. Azáltal, hogy az ív nem ég, amikor a 7! kondenzátor feltöltődik, ez képessé válik, nagy feszültségre feltöltődni, anélkül, hogy egy keletkező fényív zavarná. Ennek következtében erős rezgések állnak elő. A rács szerepe eszerint tehát abban 8< áll, hogy a kondenzátor annak védelme alatt akadálytalanul feltöltődhetik. Az ilyen módon előálló rezgések a következő módon szabályozhatók. Amint előbb kifejtettük, az ív abban a pillanat- 8Í ban áll elő, amikor a (C) kondenzátor kisülni kezd. Ha \abban a pillanatban, amikor a kondenzátor teljesen feltöltődött, a rács még tovább is negatív maradna, akkor az ív nem állhatna elő és a konden- 9( zátor kisülése a fényíven keresztül nem következhetnék be. Emiatt az energia nem tud lefolyni, addig, míg a rácspotenciál pozitívvá válik és így szabad utat enged az energiának a fényíven át. 95 Ezen időpont szabályozása a (TI) transzformátor útján történik, amelynek egyik (i) tekercsén (io) váltakozóáram, pl. egy mikrofon árama (3. ábra) folyik át. Ilyen transzformátor használata he- 10 lyett lassan történő változásoknál lehet különben a fent említett előfeszültséget is változtatni. Ha (TI) a rácsfeszültséget nagyon erősen csökkenti, akkor (T2)-nek a potenciált ismét emelnie kell, hogy a 10 rácson az ív át tudjon lépni, mert különben a (Gl) készülékhez nem lesz több energia hozzávezetve. Ilyen módon (Tl)nek felszültsége mértékadó arra az időpontra nézve, amikor az egyes rezgések -Q között a fényív előáll, és így egyúttal az égés időtartamára nézve is, más szóval (TI) útján az egyes rezgéseknél a vákuumkészülékben átmenő egyenáramú lökések erőssége szabályozható. 11! Ha a mikrofonba (2. ábra) tiszta szi-