90838. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú relais, higanygőzegyenirányítóval
— 207 — nusz-vonalalakú hangot éneklünk bele, akkor (Tl)-ben egyenletes rezgések keletkeznek alacsony frequenciájú periódusban. A rács potenciálja ezen alacsony 5 fretiuencia és az (LC) rezgőkör magas frequeneiájának hatása alatt áll. Ha a mikrofonban az ingadozás nem szinuszvonalalakú, hanem bonyolúlt természetű, mint pl. a 3. ábrában, akkor a rácsban az 10 5. ábra szerinti feszültség keletkezik. Az edényen keresztül pedig az (A) és (Q) közötti fényívben a 6. ábra szerinti áramlökések mennek át. Az (LC) kör rezgései a 4. ábrában vannak feltüntetve. A 6. 15 ábra szerinti lökések összegének hatását a hangosan beszélőre a 7. ábra tünteti fel. Az (iv) görbe (7. ábra) mutatja, hogy egy egyenáramú komponens van jelen. 20 Az egyenáramú komponens nagysága a következő megfontolásból adódik: legyen a 9. ábrában az (il) görbe által olyan áramlókét ábrázolva, amelyet az egyenáram a kör egy lengésének első félperio-25 dusa közben végezhet. Jelezze továbbá (e8 t ) (8. ábra) a rács azon potenciálját, amelyet el kell érni, avégből, hogy az áram megindúlhasson; (em) (8. ábra) az (eg) rácspotenciál középhelyzetét jeizi, 80 amely körül az az egyes rengéseknél rezeg. Mindaddig, mig a rácspotenciál (e6 t ) alatt marad, áram nem mehet keresztül; mihelyt azonban az eléri az (e6 t ) vonalat, az áram megindul és az első fél periódus 85 végéig többé nem szűnik meg. A legcsekélyebb áramátmenetet, amely, eltekintve a teljes lekapcsolás esetétől, elérhető, akkor nyernők, ha az (em) egyenes annyira sülyed, hogy az (eg) csúcsa az (e8 t ) egye-40 nest éppen érinti (10. ábra). Ekkor csak az első félperiodusnak második felei mennek keresztül, amelyek az induktivitások és kapacitások által kiegyenlítve, egyenáramú komponenst adnak. Jobban már 45 nem lehet lemenni, úgyhogy az egyenáram és váltakozó áram osztása tekintetében a 7. ábra szerinti képet kapjuk, További lényeges előnyöket érünk el, ha az (eg)-nek (es t )-vel való első metszési 50 pontját (8. ábra), illetve érintkezési pontját (10. ábra), továbbá jobbra helyezzük (12. ábra). Ezáltal az idő, amely alatt az áram működhet, tovább rövidül. Ezt technikailag azáltal érhetjük el, hogy az (eg) görbének torzított alakot adunk, amint az 55 akkor keletkezik, ha egy szinusz-vonalalakú áramot vezetünk olyan indukciós csévén át, amelynek vasmagja többé vagy kevésbé mágnesesen telítve van. A mágnesmag torzítási, illetve telítési foka 60 szerint az (em)-nek alkalmas helyzeténél el lehet érni, hogy (eg) most (exg) (12. ábra) az (e8 t ) egyenest, az első félperiodus második felén belül is, sőt legerősebb telítésnél röviddel annak vége előtt át- 65 vágja. Miután a telítés fokát tetszés szerint azáltal lehet előidézni, hogy a vasmagot olyan egyenáramú esévével veszszük körül, amelynek áramát változtatjuk, ennek folytán ezzel egyidejűleg ural- 70 juk az áram átmenetét a készülékben, amint a 9., 11. és 13. ábrákban vonalkázva fel van tüntetve. Ezen foganatosítási alaknál az egyenáramú komponens elmarad. Az áramlóké- 75 sek ekkor a 14. ábra szerinti képet mutatják. Szabadalmi igények: 1. Erős áramú relais, higanygőzegyenirányítóval, amelynek szabályozó tes- 80 tén a hőmérsékletet szabályozó közegek áramlanak át, jellemezve azáltal, hogy a szabályozó testen olyan hőmérsékletű fűtőközeg áramlik át, hogy egyrészt a higanynak a szabályozó 85 testre való lecsapódása, másrészt a szabályozó test vörös izzása el van hárítva. 2. Az 1. igény szerinti erős áramú relais, jellemezve azáltal, hogy a szabályozó 90 áramkörébe egy időben változó feszültségű feszültségforrás van beiktatva, oly célból, hogy az egyes áramlökések egyszer hosszabb, másszor rövidebb ideig tartanak. 95 3. Az 1. és 2. igények szerinti erős áramú relais, jellemezve azáltal, hogy az áram útjába, amely a szabályozótestet feltölti, egy indukciós tekercs van beiktatva, amelynek vasmagja erősebben, 100 vagy kevésbé erősen van gerjesztve, oly célból, hogy a relais-n áthaladó áramot tetszés szerint változtathassuk. 3 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
