90738. lajstromszámú szabadalom • Forgószivattyú, kompressor vagy más efféle
— 3 — fogaskerekek úgy működnek együtt, hogy a közeg szivattyúzását vagy komprimálását hozzák létre. A (14) külső fogaskerék a (314) belső 5 fogakkal van ellátva (3. ábra) és kerülete úgy van alakítva, hogy az a hengeres tokba szorosan beleillik, de még elforgatható. A (15) belső fogaskerék a (315) külső fogakkal van ellátva. A 3. ábrán feltüntető tett foganatosítási alaknál a belső fogaskeréknek nyolc és a külső fogaskeréknek kilenc foga van, de a találmány nincs ezen fogszámra korlátozva. A belső fogaskerék fogainak pozitív, 15 vagyis a (326) osztókör felett fekvő (325) részei epicikloidális görbék, azaz oly görbék alakjában vannak kiképezve, melyek a belső fogaskerék (326) osztókörének külső oldalán gördülő (327) kör kerületé- 20 nek egy pontja által iratnak le. A belső fogaskerék fogainak negatív, vagyis a (326) osztókörön belül fekvő (328) részei hipocikloidális görbék, vagyis oly görbék alakjában vannak kiképezve, melyek a 25 belső fogaskerék (326) osztókörének belső oldalán gördülő (327) kör kerületének egy pontja által iratnak le. A külső fogaskerék fogainak pozitív (329) részeit hipocikloidális görbék, vagyis oly görbék ké- 30 pezik, melyek a külső fogaskerék (331) osztókörének belső oldalán gördülő (330) kör kerületének egy pontja által iratnak le, míg ugyanezen fogaskerék negatív (332) részei epicikloidális görbék, vagyis 35 oly görbék által képeztetnek, melyek a külső fogaskerék (331) osztókörének külső oldalán gördülő (330) kör kerületének egy pontja által iratnak le. A fogaskerekek fogainak epicikloidális és hipocikloidális 40 görbéit létrehozó körök és pedig a (327) körök, melyek az említett módon a belső fogaskerék (326) osztókörének külső és belső oldalain gördülnek, valamint a (330) körök, melyek az említett módon a külső 45 fogaskerék (331) osztókörének külső és belső oldalain gördülnek, egyenlő átmérőjűek és ezen körök átmérője a belső és külső fogaskerék közötti excentricitással. melyet a 3. ábrán a (342) körrel jelöltünk, 50 szintén egyenlő. A leírt szerkezetnél a fogaskerekek fogai, amikor a külső fogaskereket forgatjuk és az a belső fogaskereket hajtja, különböző viszonylatokban érintkeznek és a 55 fogaknak ezen érintkezése gördülő, vagy oly természetű, mint két henger érintkezése. Amikor a fogaskerekek forognak, akkor a belső és külső fogaskerék fogai közötti tér a <333) ponttól kezdődőleg, mely ponton a fogtövek, illetve a két 60 fogaskerék (335) sugarai összeesnek és a két fogaskerék (326) és (331) osztókörei egymást érintik, egészen a (334) pontig, ahol a fogak fejrészei érintkeznek, fokozatosan növekszik és ez a szakasz képezi 65 a szivattyú bebocsátó vagy szívó részét. A fogak fejrészeinek (334) érintkezési pontjától a fogtövek (333) érintkezési pontjáig a fogak közötti tér kisebbedik és ez a szakasz a szivattyú kibocsátó- vagy 70 kompresszióoldalának felel meg. Ezen gördülő érintkezés következtében a fogaskerekek fogai között szoros elzárás jön létre és a szivattyúnak a 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál úgy a be- 75 bocsátó, mint a kibocsátó oldalon mindegyik tér, üreg vagy kamra egymástól teljesen független és a többivel nem közlekedik. A kamrák vagy üregek ezen szoros elzárása a (333) ponton (tőpont), továbbá a 80 (350, 351) és (352) pontokon, valamint a (334) ponton ( csúcspont) jön létre a szívóoldalon, a kompresszió oldalon pedig a (353. 354) és (355) pontokon, valamint a (334) csúcsponton és a (333) tőponton. 85 A közeg a kamráknak vagy üregeknek a bebocsátó oldalon való fokozatos növekedése következtében a szivattyúba belép és n. tereknek a kompresszió oldalon való fokozatos kisebbedése folytán ezen az olda- 90 Ion komprimáltatik. Meghatározott befogadóképességű szivattyúknál a közeg komprimálásának elérhető mértéke attól a távolságtól függ, amelyben a kompresszió oldalon a kibocsátó nyílás a fog fejek érint- 95 kezési pontjától van. Minél távolabb van a kibocsátó nyílás a fogfejek érintkezési pontjától és minél közelebb van a kibocsátó nyílás a fogtövek érintkezési pontjához, annál nagyobb a kompresszió, mint- 100 hogy a fogak közötti terek nagysága a fogfejek érintkezési pontjától a fogtövek érintkezési pontjáig fokozatosan csökken és a közeg sűrűsége ezen két pont között addig fokoztatik, amíg a közeg a kibo- 105 csátó nyíláson át kilép. A belső és a külső fogaskerék fogai köze kenőanyagot vezethetünk be és a fogak leírt alakítása esetében kellő hely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kenőanyag az no üregekben visszamaradjon, beleértve azt az üreget is, ahol a két fogaskerék osztókörei egymást érintik. Ez a körülmény a fogaskerekek egész kerületén az üregek közötti hézagok jó tömítését biztosítja. 115
