90738. lajstromszámú szabadalom • Forgószivattyú, kompressor vagy más efféle

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 — 2 — gainak negatív részei pedig hipocikloidá­­lis görbék gyanánt vannak kiképezve, mely görbék alapkörét a belső fogaskerék osztókörén gördülő kör képezi. A külső fogaskerék fogainak pozitív részeit hipo­­cikloidális görbék és negatív részeit epi­­cikloidális görbék képezik, melyek a külső fogaskerék osztókörén gördülő kör által határoztatnak meg. A belső fogaskerék epicikloidális és hipocikloidális görbéinek f ejlesztő köre átmérő tekintetében a külső fogaskerék foggörbéinek fejlesztő körével egyenlő és ezen fejlesztő körök átmérője a két fogaskerék excentricitásával egyenlő és ezáltal határoztatik meg. Minthogy a fogaskerekeknek pontos ex­centrikus beállítása a szivattyú hatásos­sága szempontjából lényeges, a találmány értelmében ezen beállítást egyszerű eljá­rással tesszük lehetővé, amennyiben a belső fogaskereket oly tengelyen erősítjük meg, melynek tartója pl. egy csavarorsó, ahol is a tengely mértani tengelye a csa­varorsó mértani tengelyéhez képest excen­trikus és mindkét mértani tengely a külső fogaskerék mértani tengelyéhez képest excentrikus. Ismeretesek oly fogaskerékszivattyúk, melyeknél a belső és a külső fogaskerék fogazott részei cikloidális görbék alakjá­ban vannak kiképezve; ezen görbék gör­dülő körének átmérője a belső és a külső fogaskerék osztókörátmérőinek közép­értéke, míg mindegyik fogaskeréknél a fo­gak közötti részek csonka görbék alakjá­ban vannak kiképezve, melyek a másik fogaskerék fogazott részeibe „beleillenek“. Az ilyen fogaskerekek kapcsolódásánál a fogtövek érintkezési pontján a fogazott részek görbéi és a fogközök görbéi mentén a fogak között súrlódás mutatkozik, vala­mint ott is, ahol a fogak a fogtövek és fog­­fejek érintkezési pontjai között egymással kapcsolódnak. Ez a körülmény a talál­mány értelmében kiképezett szivattyúval összehasonlítva, a hatásfok csökkentését vonja maga után. A mellékelt rajzon a találmány értelmé­ben kiképezett szivattyúnak példakép vett íoganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány értelmében szerkesz­­tett szivattyú hosszmetszete. A 2. ábra a szivattyú előlnézete, az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett metszetsík irá nyából nézve, a fej eltávolítása után. A 3. ábra a belső és külső fogaskerekek na­gyobb léptékű előlnézete. Ez az ábra váz­latosan mutatja az egymással kapcsolódó fogak alakját, továbbá az excentricitást és a fogak epicikloidális és hipocikloidálig 60 görbéinek szerkesztési módját szemlél* teti. A 4. ábra a belső fogaskerék fogainak mellső oldalain kiképezett vájolatokat mu­tatja, melyek a szivattyú bebocsátó olda- 65 Ián az üregek összeköttetését teszik lehe­tővé. Az 5. ábra a külső fogaskerék fogainak hátsó felületein kiképezett vájolatokat mutatja, melyek lehetővé teszik, hogy a 70 szivattyú bebocsátó oldalán levő terek egyetlen összefüggő térré köttessenek ösz­­sze. A (5. ábra teljes vonalakkal mutatja a fogaskerekek fogainak osztóköreit abban 75 az esetben, ha a fogaskerekek excentrici­­tása helyes, míg a szakadozott vonal a belső fogaskerék osztókörét szemlélteti ab­ban az esetben, ha az a külső fogaskerék osztóköréhez képest helytelenül van be- so állítva. Az (1) tokban, mely rendszerint nagy­jában körkeresztmetszetű, a hengeres (2) szivattyúkamra van kiképezve, melynek egyik végét a tokon megfelelő módon meg- 85 erősített (3) fej zárja el. A tok az egyik oldalon a (4) bebocsátó nyílással és a má­sik oldalon az (5) kibocsátó nyílással van ■ ellátva, míg a (3) fejben a (6) bebocsátó nyílások vannak kiképezve, melyek a (4) 90 bebocsátó nyílástól a szivattyúkamrába vezetnek, továbbá a (7) kibocsátó nyílás, mely a szivattyúkamra és az (5) kibocsátó nyílás között közlekedést hoz létre. A (2) szivattyúkamrában a (8) forgó rész van el- 95 rendezve, melynek (9) agya a (10) golyós­csapágyakban van ágyazva. A (13) hajtó­­tengely a (8) forgó rész agyába van be­ékelve és a forgó részhez a (14) külső fogaskerék van erősítve. Ezen (14) külső 100 fogaskerék fogaival a (15) belső fogas­kerék fogai kapcsolódnak. A (15) belső fogaskerék a (16) golyós csapágyakban van ágyazva; ezen golyóscsapágyak a (11) csapon vannak megerősítve, mely a (3) 105 lejben ágyazott (17) tengelynek részét ké­pezi. A (17) tengely és a (11) csap egymás­hoz képest excentrikusak és mindkettőnek középvonala a (13) hajtótengely közép­vonalán kívül esik, úgyhogy a (15) belső 110 fogaskerék tengelye a (14) külső fogas­kerék tengelyéhez képest excentrikus. A külső (.14) fogaskeréknek több foga van, mint a belső (15) fogaskeréknek. Ha a két fogaskerék össze van szerelve és excentri- 115 citásuk kellően be van állítva, akkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom