90596. lajstromszámú szabadalom • Erőátvitel

jelöljük, a gyakorlatban a berendezés működéséhez elegendő, hogy az (A, B) és (C) szögek sinusai megközelítően állandók legyenek. 5 Oly rendszer létesítésére, amely a hajtótengely forgómozgását a hajtott tengelyen legyőzendő forgási nyomatéknak tág hatátárok között való változása mellett önműködően el tudja osztani az inertia-szerke-10 zet és a hajtott tengely között, elegendő, ha egy közös pontban találkozó három állandó hosszúságú csuklórudat alkalmazunk, amelyeknek másik végei egy inertiaszerkezetet, ill. két ellentett fázisban mű-15 ködő egyirányító hajtószerkezetet hajtanak, olyan elrendezésben, hogy a csuklórudak bezárta szögek sinusai megközelítően állandók maradnak. A berendezés akár állandó forgató nyo-20 matékkal, akár állandó sebességgel működő, akár pedig állandó energiát szolgáltató erőgépekkel kapcsolatban alkalmazható. A találmány keretébe tartozik minden 25 olyan berendezés erőnek átvitelére egv hajtó tengelyről változó ellenállás ellenében forgatandó tengelyre, amely a fenti geométriai feltételnek megközelítően megfelelő csuklórúd-rendszert foglal magában. •30 A találmány olyan egyirányító hajtószerkezetre is kiterjed, amelyeknél egy helytálló csap körül forgathatóan elrendezett stabilizáló csuklórúd szabad vége egy középállásból ide-oda lengő csappal van el-35 látva, amely egy helytálló tengelyre szerelt rotorral időszakosan kapcsolódó kilincsművel van összekötve, mimellett a különböző forgáscsapok úgy vannak elrendezve, hogy a kilincsmű a hajtó lengőmoz-40 gásnak kétszeres frekvenciájával mozog. Ez az egyirányító hajtószerkezet is alkalmas erőnek valamely erőgépről változó ellenállás ellenében forgatandó tengelyre való átvitelére, ha az erőgéptől származó 45 lengőmozgást csuklórúd útján oly lengőcsapra visszük át, amelyet egy második csuklórúd egy helytálló pont körül lengő és egy tömeget hordozó karral, egy harmadik csuklórúd pedig az említett kétszeres 50 frekvenciával lengő stabilizáló csuklórúddal köt össze. A találmány értelmében továbbá a kilincsműnek kilincsét, amely célszerűen súrlódó kilincs, külső erő, pl', helytálló pont-55 hoz .kötött rúgó, hatásának vetjük alá olyképpen, hogy ez a külső, a szerkezettől független erő a kilincs közvetítésével bizonyos forgató nyomatékot fejt ki a rotorra, oly célból, hogy a rendszernek bizonyos meghatározott középállást biztosítson akkor 60 is, ha a rotoron terhelés nincsen. Ha a kilincsműves hajtószerkezet reverzálható, akkor a kilincseket rúgók segítségével egy re verzáló emelővel kötjük öszsze, amely úgy van elrendezve, hogy a 65 rótor forgásértelméhez képest a kilincsre ható erő is reverzálható, amikor is a hajtócsapot tartó két stabilizáló csuklórúd hoszszúkás csaplyukakkal fogja körül a helytálló forgáscsapot, úgyhogy a stabilizáló 70 csuklórudak elmozgása a helytálló forgáscsapokhoz képest a rótornak egyik értelmű forgatásakor csak az egyik, a rótornak másik értelmű forgatásakor csak ia másik irányban van korlátozva. Ilyen el- 75 rendezés mellett a két stabilizáló csuklórúd a rótor bármelyik értelmű forgásakor csakis húzásra van igénybe véve. A mozgó részek kiegyensúlyozhat ók és szimmetrikusan elrendezett reverzálható 80 kettős berendezés esetén az átviteli szerkezetnek valamely középállása mindkét forgásértelem mellett önműködően biztosítható. A mellékelt rajzon az 85 1. ábra a találmány lényegét megvilágító séma; a 2. ábra egy kiviteli alaknak részben metszett oldalnézete; a 3. ábra ugyanannak felülnézete; a 90 4., 5. és 6. ábrák metszetek a 2. ábra 4—4, 5—5, ill. 6—6 vonalában. A 7. ábra egy másik kiviteli alaknak oldalnézete; a 8. ábra metszet a 7. ábra 2—2 vonalában, 95 míg a 9. és 10. ábra a részeknek középállásukban való megtartására alkalmas szerkezetnek egy-egy kiviteli alakját tüntetik fel. A 11. ábra oly kiviteli alakot mutat, amely- 100 ben a rótor a hajtó csuklórúdnak kétszeres frekvenciájával kap impulzusokat; a 12. ábra szerint az előbbi berendezés két stabilizáló csuklórúddal van ellátva, hogy a rótor mindkét értelemben legyen hajt- 105 ható; végül a 13. ábra olyan kiviteli alaknak vázlata, amelyben az inertia-szerkezetet folyadékoszlop alkotja. Az 1. ábrabeli vázlatban három egymás- 110 sal 120°-ot bezáró (x, y, z) csuklórúd egy közös forgáscsaphoz van kapcsolva. A csuklórudak bezárta szögek (A, B, C)-vel vannak jelölve. Az átviendő erő a (z) csuklórúdra hat. Az (x) csuklórúd a helyt- 115 álló (10) pont körül lengő és egyik végén egy tömeget hordozó (xl) karral, az (y) csuklórúd pedig a munkát végző géppel,