90471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az erjedés fokozására

— 2 — nandók, úgyhogy az erjedő folyadékkal semmiféle fémrész ne jöhessen érintkezésbe. Ezen bevonó anyagnak mindenképpen sav- és lugállónak kell lennie. Az 5 áramhozzávezető vezeték gumiszigeteléssel látandó el. Az elerjesztendő folyadék felületére fából, sajtolt papirosból (vagy ú. n. fénylemezből vagy „Presspan"-ból vagy fiber-10 bői) vagy más könnyű, sav- és lúgálló, nemvezető anyagból .készült kereszt- vagy rácsalakú úszót helyezünk, mely az erjesztőedény keresztmetszetéhez képest úgy méretezendő, hogy az a folyadék felületén 15 helyét szabadon változtathassa. Ezen úszó, a folyadék felé eső oldalához erősítve, több, pl. 4—10. szénelektródát hord, melyek magassága pl. szélességük négyszerese lehet és melyek egymás közt fémes 20 vezetőkkel vannak összekötve. Ezen fémes vezetők, továbbá a kötéshelyek, valamint az áramhozzávezető vezeték, mint az alsó elektródákkal kapcsolatban már említettük, gondosan elszigetelendők. 25 Az erjesztő folyadék valamely az erjedési iparban használatos organos savval (pl. tejsavval) vagy anorgános savval (kénsavval, sósavval) gyengén savanyítandó (kb. 0.2%-ig). Lúgos erjedés esetén 30 a folyadék bármilyen lúggal gyengén lúgossá teendő (kb. 05%-ig). Az elerjesztendő folyadék azonban, ha fémsókat tartalmaz, mint p. o. a melász, neutrális is lehet. S5 Miután a leírt erjesztőedényeket az erjesztendő anyaggal megtöltöttük, a felső elektródákat hordó íiszót a folyadékra helyezzük és bármely áramforrásból (egyenáramú dinamó, akkumulátorok, galván-40 vagy thermoelemek) egyenletes egyenáramot bocsátunk az erjesztő folyadékon keresztül. Igen gyenge áram hatástalan, az erjedést nem fokozza, igen erős áram pedig 45 az erjedést nagy mértékben hátráltatja. Az erészben foganatosított kísérletek alapján megjegyzendő, hogy az átbocsátandó villamos áram sűrűségének meghatározott alsó és felső határa van, nevezetesen az 50 áramsűrűségnek az edény fenekét borító nagyobb elektróda-csoport dm2

-jére számított, kísérletileg megállapított alsó határa 20 milliampére, felső határa pedig 60 milliampére, mely felső határt nem sza.55 bad túllépni, mert azon túl már az áramnak (az erjedést hátráltató) káros hatása mutatkozik. Az elerjesztendő cefrék szabványos erjedéshez a szokásos módon szabályszerűen előkészítendők 60 Az áthaladó áram iránya úgy választandó meg, hogy az edény fenekét borító nagyobb elektródacsoport képezze a pozitív sarkot, az úszó pedig a negatív sarkot. Amennyiben rendkívüli nagyságú (pl. 65 150—300 hl. befogadóképességű) erjesztőedényekről van szó, úgy az edény egész feneke szénelektródákkal teljesen beborítandó, ellenben bármekkora edényről legyen is szó, semmiesetre sem növelendő 70 meg az úszó — negatív — elektróda, hogy az utóbbin (az árambontó hatás alatt fellépő) az erjedés fejlődésére káros hatású hidrogén lehetőleg kis területre szoríttassék. 75 Az eljárás foganatosításához a kívánt termék mennyiségéhez és a választott kádméretekhez képest, természetesen akár egy, akár több kádat alkalmazhatunk. Több kád esetén azokat az áramkörbe cél- 80 szereűn sorba kapcsoljuk. Az alkalmazandó áramfeszültség magától adódik aszerint, hogy csak egy kád van-e bekapcsolva vagy több kádat kapcsolunk egymásután. Pl. 60 hl.-es kádnak 2 ampére-rel 85 való működtetéséhez 20 Volt feszültség, 2 ily kádhoz 40 Volt feszültség kell és így tovább. A kádakat nem ajálatos az áramkörbe párhuzamosan kapcsolni, (bár igen nagy berendezéseknél ez egészben vagy 90 részben elkerülhetetlen lesz), miután akkor minden kádhoz külön kiegyenlítő rheostatot kell alkalmazni arra, hogy állandó feszültség mellett az áramsűrűség minden kádban egyenletesen állíttas- 95 sék be. A találmány szerinti eljárásnak az erjedés fokozása tekintetében mutatkozó főelőnyei a következők: Az áram fiziológiai hatása alatt, vala- 100 mint (az áram bontó hatása folytán) fejlődő oxigén hatása alatt, mely az elektródák leírt elhelyezésénél fogva az erjesztendő folyadék egész tömegét átjárja, a folyadékban levő erjesztőgombák nagy 105 mértékben felfokozott életműködést tanúsítanak, minek folytán úgy az elő-, mint a főerjedés gyorsabban áll be és gyorsabban folyik le, az utóerjedés az elő- és főerjedésliez viszonyítva aránytalanul meg- 110 nyúlik, tehát jól kihasználódik, végeredményben az egész erjedési folyamat időben meggyorsul; továbbá az erjedés révén kapott értékes vegyi termékek mennyisége megszaporo- 115 dik, viszonyítva azon erjedésekhez, me-