90407. lajstromszámú szabadalom • Lökéstompító készülék járművekhez

és ezen elhajlított (25) rész a (3) orsó (25a) hasítékába van tolva. A (22) rúgó az ismertetett rögzítés folytán bizonyos mértékben megfeszül, hogy forgató hatást 5 fejtsen ki. A kezdetben sík spirálrúgónak a hossztengely irányában való kihúzása is bekövetkezik, úgyhogy ezen alakváltozás folytán fellépő igénybevétel vagy feszültség a rúgó (25) végét a (25a) hasíték-10 ban biztosítja, anélkül, hogy erre a célra külön rögzítésre szükség volna. Kívánt esetben természetesen ilyen rögzítést is alkalmazhatunk. A szabadon fekvő alkatrészek lefödé-15 sére a (26) süveg szolgál, amelyet a (27) csavarok segélyével a (21a) részen rögzítünk. Szükség esetén a súrlódási tárcsák pereme védőgyűrűvel látható el és idegen testek behatolása ellen megvédhető. Az 20 ezen célra alkalmazott (18a) védőgyűrűk, valamivel vékonyabbak, mint a súrlódási tárcsák és előnyösen parafából vannak. A (14) lemez (15) karjának vége a kocsi-tengellyel alkalmas alkatrész útján 25 van összekötve, amely a tengely mozgását az alvázhoz képest akár az alváz felé, akár az alváztól a (15) karra viszi át. Az említett célból a (30) tengelyen a (31) tartó van elrendezve és a (15) kar szabad vége 80 (32) gömböt hord, mimellett a (33) rúd egyrészt a (32) gömbbel és másrészt a (31) tartó végén alkalmazott azonos gömbbel oly módon van összekötve, hogy a (33) , rúd minden irányban mozoghat oldal-85 irányú igénybevételek elkerülése végett. Az ismertetett összeköttetés természetesen csak példa gyanánt szolgál és helyette más összeköttetés is alkalmazható. A találmány tárgyát tevő lökéstompító 40 készülék már most olyan módon képezhető ki, hogy vagy csak azokat a lökéseket csillapítja, amelyek akkor lépnek fel, amikor a tengely a kocsialváz felé mozog , vagy pedig csak azokat, amelyek akkor 45 lépnek fel, amikor a tengely a kocsialváztól távolodik. A 3. ábrában feltüntetett elrendezésnél a kocsitengely a (2) gerenda alatt fekszik. Ezen elrendezés mellett tehát a készülék a tengelynek felfelé, 60 vagyis az alváz felé való mozgását csillapítja, tehát a rúgók összenyomásának mértékét csökkenti. Ha már most az elrendezést megfordítjuk, úgyhogy az a , jármű másik oldalára kerül, azonban a 55 (15) kar ugyanazon irányban marad, vagyis jobbra van irányítva, akkor a készülék a rúgók kiterjedését, vagyis a jármű visszalökő hatását tompítja. Az egész készülék viszonylagos helyzetének változtatása nélkül is módunkban áll a 60 hatás megváltoztatása, például azáltal, hogy a (3) orsó és a (20) tárcsa csavarmeneteinek irányát megváltoztatjuk. A találmány tárgyát tevő készülék különösen a visszalökő hatások csillapítá- 65 sára alkalmas és a következőkben a készülék ezen működési módját ismertetjük. Tegyük fel, hogy az 1. és 3. ábrában feltüntetett (2) gerenda a kocsialváz jobb oldalát képezi és a lökéstompító készülék 70 az alváz mellső vége közelében van elrendezve. Ha mármost a jármű a kocsiút kiemelkedésére fut fel, a kocsirúgó ezáltal a koesiváz felé mozog és a merev (33) rúd a (15) kar révén a (14) lemezt a (3) orsó 75 körül fölfelé elforgatja. Ezen elforgás majdnem ellenállásmentesen mehet végbe. Az egyetlen ellenállás legföljebb a (22) rúgótól eredhet és ez csekély volta miatt elhanyagolható. A (22) rúgó ugyanis csak 80 a (20) tárcsára gyakorol nyomást és a (14) lemez említett elforgásánál a (19) tárcsa a (14) lemezzel együtt elforog, mimellett a (21a) tárcsa felületén fellépő súrlódás következtében a (20) csavarmenetes tár- 85 csát a (3) orsón elforgatja. A (22) rúgó hatása ezáltal kissé csökken. Ha már most kiemelkedésen való átmenetnél a kocsirúgó megfelelő összenyomása bekövetkezett és az ezután ismét eredeti alakjára 90 visszatérni törekszik, a (30) tengely a (2) gerendától eltávolodik ós a (14) lemez most az ellenkező irányban, mint előbb, vagyis lefelé forog el. A (14) lemez ezen elforgásának egészen kis része alatt a 95 (19) tárcsa és a (14) lemez, valamint a (21a) lap között fellépő súrlódás csak arra szolgál, hogy a (20) tárcsa a (21) csavarmenetek között levő holt utat megtegye. A (22) rúgó azonban a (20) tárcsa 100 és a (19) lemez között fennálló súrlódást fenntartja, úgyhogy a (20) tárcsa a (14) lemez és a (19) tárcsa mozgását követi. Ha már most a (20) tárcsa mozgása az előző mozgáshoz képest megfordult és az 105 a csavarmenetek között levő holt utat megtette, akkor a (20) tárcsa a (3) orsón való további forgása folytán a (21a) karima közvetítésével a súrlódási felületeket egymáshoz szorítja. A (14) lemez te- 110 hát csak egészen kis mértékben mozog el, mielőtt a súrlódási ellenállás jelentékeny mértékben növekednék és ez a csekély súrlódásmentes vagy majdnek súrlódásmentes mozgásszabadság a kocsirúgók 115 számára lehetővé teszi, hogy a készülék