90346. lajstromszámú szabadalom • Impregnált fa és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI qHEgraL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90346. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Impregnált fa és eljárás annak előállítására. Montan Inc. cég* Boston Massacliusets állam (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1925. évi április hó 23-ika. Jelen találmány bizonyos alant leírandó anyagokkal telített fára és fának olyan anyagokkal való kezelésére vonatkozik, melyek arra vannak szánva, hogy a fa 5 tulajdonságait megjavítsák. A találmány általános célja az, hogy a fa tartósságát növelje, bizonyos kedvezőtlen tulajdonsá­gokat kiküszöböljön és olyan tulajdonsá­gokat kölcsönözzön neki, melyek használ-10 hatóságát növelik. Habár a fát igen sok iparágban nagy­mértékben használják, van néhány kifogá­solható tulajdonsága, mint pl. a korlia­dásra való hajlamossága, valamint azon 15 körülmény, hogy változó nedvességi viszo­nyoknak megfelelően összehúzódik és ki­terjed. Annak dacára, hogy ezek a tulaj­donságok széles körben ismeretesek és hogy ennek ellenére a fát igen általánosan 20 alkalmazzák, ezek a kedvezőtlen tulajdon­ságok mégis erősen határolják azokat a le­hetőségeket, melyek a fa alkalmazását bi­zonyos célokra indokolttá teszik, különö­sen mivel a jóminőségű fa igen drága 25 lett. Jól látható ez a távíró, telefon és vil­lanyvilágítási vezetékeket hordó fapóznák­nál. Ilyen célra rendesen az ellentáHó fákat, mint a cédrust és vadgesztenyefát használják, azonban a póznák általában 80 így is csak 8—12 évig tartanak el. A ke­vésbbé ellentálló fák élettartama még rö­videbb. Ha ezek a fák bőségben volnának, a póznák rövid élettartama nem volna különö­sebben komoly tényező, ma azonban ezek 85 a fák aránylag ritkák, igen drágák és a munkaköltség, mely a póznák kicserélése által jön létre rendkívül felszökkent. Kö­vetkezésképpen a fapóznák rövid élettar­tama rendkívül fontos tényezővé vált a villany-, távíró- és telefontársaságok szem- íO pontjából. Az a könnyedség, mellyel a fa a nedves­séget beszívja és újra kiadja, valamint a Eának ezzel járó kiterjedése és összehúzó­dása szintén kedvezőtlen tulajdonsága en- 45 nek az anyagnak. Különösen szembetűnő ez pl. a fából készült öntőmintáknál, a cipő és más lábbeli gyártásánál használa­tos kaptafáknál, és a bútoroknál, ahol a fa összehúzódása és kiterjedése a bútor meg- 50 repedezését és az összeerősítési helyek szét­nyílását vonja maga után. Igen káros to­vábbá fapadlózatoknál, facsónakoknál és hajóknál, hol az összehúzódást és kiter­jedést a moh ázásnál figyelembe kell venni, 55 valamint a fa sok más alkalmazásánál. Már eddig is ajánlották azt, hogy ezen hátrányok néhányának, így különösen a korhadásnak kiküszöbölésére a fát mérges konzerváló anyagokkal telítsék. Az eddig 60 ismert konzerváló szerek közül a legkielé­gítőbb a kreozot olaj, melyet vasúti talp­fák és hasonlók telítésére igen széles kör­ben alkalmaznak. Mivel azonban a kreozot olaj atmoszférikus hőmérsékleteknél igen 65 könnyen kigyöngyözik a fából, a vele ke­zelt fát olyan helyeken való használatra, ahol a fát kezelni kell, vagy ahol valaki­nek a ruhájával érintkezésbe kerülhet tel­jesen alkalmatlanná teszi. Ezenkívül a 70 kreozotból aránylag rövid néhány év alatt igen sok elvész, ha a vele kezelt fák az időjárásnak vannak kitéve. A kreozot ugyanis meleg időben, különösen a nap hatása alatt a fa sejtjeiből kigyöngyözik, 75. mire azután a felületre került kreozotot az eső elmossa és így hatása elvész. Már azt is ajánlották, hogy a fát más

Next

/
Oldalképek
Tartalom