90346. lajstromszámú szabadalom • Impregnált fa és eljárás annak előállítására
"vízálló anyagokkal'; mini pl. as,zf a i lókkal, gyantákkal és gumikkal impregnálják, azonban ezen anyagok egyike sem válik olyan hőmérsékleteknél, melyeknek a fát 5 rostjai megsérülése nélkül kilehet tenni kellőképpen folyékonnyá ahhoz, hogy a fa sejtjeibe behatolhassanak. De ha megfelelő oldószerekben való feloldás után be is hatolhatnának a fába, ez az eljárás további 10 gyakorlati nehézségeket vonna maga után és annyira megnövelné a kezelés költségeit, hogy a legtöbb célra nem volna gazdaságos. Jelen találmány különösen a fának a 15 korhadás ellen való megóvásával és vízáthatlanná való tételével foglalkozik. E cél elérésére a fát olyan anyagokkal kell impregnálni, melyek a következő tulajdonságokkal bírnak. 20 1. Vízáthatlanság. Mivel maguk a farostjai nem vízáthatlanok, sőt a fának határozott affinitása van a víz iránt, vízátliatlanná "tétele céljából rostjait vízáthatlan anyaggal kell megvédeni. 25 2. Keménység. Az impregnáló anyagnak annál a legnagyobb hőmérsékletnél, -melynek a fa használat közben ki lesz téve, nem szabad ragadóssá, vagy pépes tapintásúvá válnia. Nyári napon a nap hatásá•30 nak kitett fa az 55—60° C hőmérsékletet is eléri. Ennek megfelelően az impregnáló anyagnak el-Lent kell; tudni állnia ezen hőmérsékletnek anélkül, hogy ragadóssá és pépessé válnék. "35 3. Az anyagnak 120° C-nál, vagv ennél alacsonyabb hőmérsékletnél olyan folyékonnyá kell válnia, hogy a fa sejtjeibe behatolhasson és ezzel a fa alapos impregnálása keresztül vihető legyen. A 120° 40 C-nyi hőmérséklethatárt az a körülmény szabja meg, hogy ha a fát hosszabb ideig ennél magasabb hőmérsékletnek tesszük ki, szerkezete meggyöngül. Az impregnáló eljárást tehát 120° C-on aluli hőmérséklet 45 ten kell keresztül vinni, legelőnyösebb a kb. 105° C-nyi hőmérséklet. Ez a követelmény az anyagnak az impregnál á:si hőmér-i sékletnél való viszkozitását is meghatározza. Azt találtuk, hogy az ilyen célra at-50 kalmas anyag maximális viszkozitása 105° C hőmérsékletnél nem lehet több az alant közelebb leírt két egységnél és hogy minimális viszkozitása előnyösen 0.075 egység lehet. Olyan anyagot, mely alkalmas volna 55 erre a célra és melynek viszkozitása 105 C mellett 0.075 egységnél kisebb, nem találtam. 4. Bizonyos célokra az anyagnak olyan természetűnek kell lennie, hogy a korhadást okozó gombák növekedését megakadá- 60 lyozza. A fent említett viszkozitási egység a viszkozitás abszolút egysége és olyan erőnek tekinthető, mely négyzetcentiméterenkint egy dvn erővel egyiariilő. Összehasonlítás 65 céljából megemlíthető, hogy a víz rendes hőmérsékleteknél közelítőleg 0.01 egység viszkozitású, míg glycerinnek vízben való 88 százalékos oldata közelítőleg 2 egység viszkozitású. 70 Még azt is megjegyzem, hogy sejtek alatt a következő leírásban azokat a mikroszkopikus képződményeket értem, melyekből a fa legnagyobb része áll és melyek a fa szerkezetében általában a sejt név alatt 75 ismeretesek. A pórus elnevezés alatt a fa edényeit és járatait értem. Kísérleteim folyamán azt találtam, hogy a montán viasz nemcsak hogy megfelel mindezen kívánalmaknak és a fának olyan 80 tulajdonságokat kölcsönöz, amelyeket különösképpen kívánunk, azaz a tartósságot és a vízáthatlanságot, hanem a fa egyéb tulajdonságait is előnyösen megváltoztatja. Egy montán viasszal teljesen impregnált 85 fadarab, melynek a pórusai és sejtjei teljesen telítve vannak a viasszal, ezáltal vízáthatlanná válik és a telítés által a gombáknak a fában való növekedése is megakadályoztatik, úgyhogy a fa nem fog el- 90 korhadni, ezenfelül az így kezelt fa kitűnő elektromos szigetelő és egyszerű vágás és csiszolás útján kikészíthető, Úgyhogy rajta sima felületet kapunk. Maga a montán viasz erősen vízáthatlan, 95 úgyhogy ha a fa pórusai és sejtjei megtelnek ilyen viasszal, a víz semmi esetre sem hatolhat be a fába. Ez ténylegesen kiküszöböli a fa összehúzódásának és kiterjedésének lehetőségét. A korhadást okozó 100 gombák növekedéséhez úgyr levegő, mint nedvesség jelenléte szükséges és mivel a montán viasz ténylegesen lezárja a fa sejtjeit akár a levegő, akár a nedvesség behatolásával szemben ezáltal ténylegesen 105 konzerválja a fát. Míg maga a száraz fa jó elektromos szigetelő, normális használati viszonyok mellett, lehetetlenség a fa száraz voltát megőrizni, a fa nedv szívóképessége miatt. 110 A montán viasz azonban kirekeszti a vizet a fából és ezért a fát szigetelő gyanánt való használatra legalkalmasabb alakban konzerválja. A montán viasszal impregnált fának az 115 a tulajdonsága, hogy felülete egyszerű simítás útján kikészíthető rendkívül fontos
